Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)
Katalógus - I. 1-59. Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) fényfestészete
Maulbertsch saját kezű alkotása, míg magát a főoltárképet műhelye kivitelezte. A munka a legszorosabban kötődik Maulbertsch 1772-74-es győri tevékenységéhez: az écsi kép megrendelője Schogg Kristóf győri kanonok és pápoci prépost volt, aki ugyanahhoz a (fő)papi körhöz tartozott, akik a győri székesegyház 18. századi dekorációját készíttették. A székesegyház Maulbertsch-műhely által kivitelezett mellékoltárképei több ponton kompozicionális és festői hasonlóságokat mutatnak az écsi főoltárképpel. Az eredetileg a Hartvik-legendából származó téma, Szent István király Mária oltalmába ajánlja Magyarországot, ábrázolása a 17. századtól vált gyakoribbá, s teljességgel a 18. század második felére fejlődött ki. A magyar ruhás szent király, testamentumaként, a koronázási jelvényeket átadja Máriának, Magyarország Patrónájának, s országát az ő oltalmába ajánlja. Az écsi vázlaton Maulbertsch Máriát és Szent Istvánt - a győri szentély mennyezetfreskójához hasonlóan, de természetesen jóval redukáltabb kompozícióban - egy diagonálisan felfelé csavarodó felhőoszlop mentén helyezte el. A koronázási jelvényeket ezúttal egy nagy angyal párnán hordozza, az országcímert kis puttó tartja a bal alsó sarokban. A palást és a koronázási jelvények pontosságra törekvő bemutatása jelzi, hogy a történetileg hiteles ábrázolás már fontos követelmény volt ebben az időszakban. B. Zs. I. 16. Magyar szentek megdicsőülése (Vázlat a győri székesegyház szentélyfreskójához) / The Glorification of Hungarian Saints (Sketch for the Choir fresco of the Cathedral in Győr) 1772 olaj, vászon, 73x46 cm Berlin, Staatliche Museen zu Berlin, Gemäldegalerie, Itsz.: 1712 Proveniencia: Vásárlás bécsi műkereskedelemből ajándékként a múzeum számára 1913ban. Irodalom: Dénes, Tibor: Bilder von Troger und Maulbertsch in Berliner Deutschen Museum. Ungarische Jahrbücher 14 (1934) 385-387; Garas 1960, 106, 220, kat. 268, 228. kép; Garas 1974, 80, 236, 17. tábla; Kat. Wien 1974, 100, kat. 78 (Garas Klára); Haberditzl 1977, 357-358; Garas 1984, 40; Kat. Berlin 1996, 77; Lemmens 1996, 142-143; Michaelis, Rainer: Die deutschen Gemälde des 18. Jahrhunderts. Kritischer Bestandskatalog, I. 16. Staatliche Museen, Berlin, 2002, 154, kat. 1712; Dachs 2003, 1, 105, 259, kat. 98b, 345. kép; Haberditzl 2006, 268, 269, 262. kép; Galavics 2009, 125, 2. kép. Maulbertsch 1772 tavaszán kötött szerződéseket Zichy Ferenc győri püspök megbízásából Szily János kanonokkal a székesegyház Mária-hajójának és a szentély mennyezetének kifestésére. A kivitelezésre a következő két évben került sor. A tervezés során a festő feltételezhetően több vázlatot is készített, amelyekből - legújabban már - kettőt ismerünk.
