Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)
Jávor Anna: „Láttam én tornyait Szily templomának". Maulbertsch és Winterhalder Szombathelyen
a korszem műveltségű, egyúttal a nemesi-nemzeti érdekeknek elkötelezett főpapság reprezentációs igénye sajátos utóvirágzását teremtette meg a késő barokk nagyfestészetnek. 18 A szombathelyi székesegyház Mária-templom, titulusát elődjétől, a Széchényi György győri püspök által 1665ben az Erzsébetet látogató boldogságos Szűz tiszteletére emeltetett vártemplomtól örökölte. Ezt a templomot (várkápolnát) Szily 1792 tavaszán lebontatta, és az új dóm felszenteléséig, ami végül csak 1806. november 9-én történt meg, a püspöki és a káptalani istentiszteleteket a ferences templomban tartották. A püspök - Kapossy János szavaival - „tartalmilag egységes, az ígéret megteljesülésének ábrázolásában fokozatosan a főoltár felé haladó képsorozatot tervezett". 19 Programja, amelyet Gondolatok az új dómtemplomban kivitelezésre kerülő festményekről (Gedankben ...) címen vetett papírra valamikor 1791 elején, és amit azután a Maulbertschcsel folytatott levelezés és a szerződések szövegében tovább részletez, a mennyezetfreskók bejárattól kezdődő sorát szánja Mária történetének és kultuszának. A szóba jöhető művészek: Maulbertsch, Hubert Maurer, Dorffmaister festők, Philipp Prokopp és Joseph Zauner szobrászok. Az orgonakarzat fölé egyelőre Ábrahám áldozatát tervezi, később a szeplőtelen fogantatás, azaz az Immaculata jelképes ábrázolását Mózes első és második könyvére, illetve az Énekek énekére hivatkozva (amit azután, legutoljára, Anton Spreng freskója meg is valósított 1808-ra). A főhajó mennyezetén először az ószövetségi próféták Máriára vonatkozó jövendöléseit kívánta megjeleníteni, magukat a prófétákat pedig szobrok formájában. Mária születésének jelenete töltené ki a négyezeti kupolát, és csak opcionálisan egészülne ki templomba menetelével (Opferung) ugyanott. Maulbertsch javaslatára különül el a két téma: a festő már 1791 májusában leírja az általa elképzelt nagyszerű szentélyt, amely nemcsak a Bemutatás helyszínéül szolgálna, hanem az egész műnek méltóságot kölcsönözne (Mayestetisehes Ansehen). A szentélymennyezet freskójának témája az angyali üdvözlet. A szentélyt záró félkupolába eleinte nem is szán freskót, később is csak látszatarchitektúrát. A főoltár óriási méretű olajfestményén a Vizitáció, Mária látogatása Erzsébetnél jelenik meg, kétoldalt a bibliai előzmény, József álma és Zakariás áldozata szoborcsoportokként, „ahogyan a győri dómtemplomban". A kereszthajóban felállítandó két nagy mellékoltár Szent Quirinus és Szent Márton, pannóniai vonatkozású szentek kultuszát szolgálja. A hat tervezett kisebb mellékoltár közül kettő az apostolfejedelmeknek szentelt, Szent Istváné és Szent Lászlóé a nemzeti hagiográfia része lenne, Franz Anton Maulbertsch: Szent Quirinus, 1792 A szombathelyi székesegyház mellékoltárképe
