Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Tomas Vales: Ifj. Josef Winterhalder (1743-1807), Maulbertsch legkiválóbb freskófestő tanítványa. Fejezetek egy készülő monográfiából - Az obrowitzi (Zábrdovice) és a kiriteini (Kftiny) premontreiek megbízásai

hető a második képmező keletkezési ideje? Már Rudolf Hurt is utalt a Mária mennybevétele-templom történetéről írt monográfiájában arra a tényre, hogy Michael Dániel Marawe apát a templombelső kifestésének idejét több évre becsülte. Winterhalder egy fennmaradt levele alapján jutott arra a következtetésre, hogy a munkálatokat csak a kolostor 1784. június 27-én bekövetkezett felszámolása után fejezhették be.

170 Maga a freskó témája is elárulja, hogy a belső dekoráció befejezésére tett erőfeszítések csak felerősödtek II. József és a tartományi kormányzótanács elnöke, Ludwig Cavriani gróf 1783. szeptember 3-i, a kolostor számára nyugtalanító látogatása után. Az egyik vázlathoz képest ugyanis a falfestményen az uralkodói vonatkozásokat még jobban kihangsúlyozták. Két helyen jelent meg a koronák és más uralkodói attribútumok ábrázolása, noha például az Aranygyapjas Rend is felidézi a Mária szüzessége előképeként felfogott Gedeon gyapját.

171 Az előkészített trónus felett emelkedő baldachin csúcsán is uralkodói jelképek láthatók. Mária királynői megdicsőülését, amint fia mellett elfoglalja a trónt, a korabeli kontextusban az 1780 novemberében elhunyt Mária Teréziára, mint II. József uralkodótársára való utalásként is lehetett értelmezni. Erre éppen az az angyal utal, aki az uralkodói koronák közül Mária koronáját választja ki, míg az angyalok kezében tartott többi uralkodói jelvény az uralkodó Krisztus számára van fenntartva. Ez a párhuzam bizonyosan nem volt egyedi eset, az egyház elutasító magatartása ellenére sem, amely megtiltotta, hogy egy uralkodó vagy nemes arcát rejtett portré formájában szentek arcvonásaiban örökítsék meg.

172 De még ez a hűségnyilatkozat sem akadályozta meg II. Józsefet abban, hogy a kolostort feloszlassa. A falkép ebben az időpontban már valószínűleg elkészült, és Winterhaldernek 1784. december 16-án a kormányzótanácshoz benyújtott folyamodványa a még fennálló 370 forintos tartozás kifizetéséről arra irányaik, hogy a festő egykori megbízójától a feloszlatás után is megkapja a neki járó pénzt az elvégzett munkáért. Az összeget közvedenül a templom kifestésének befejezése után kellett kifizetni, ami valóban elhúzódott 1785-ig, amely év márciusából fennmaradt az egykori obrowitzi apát, Michael Dániel Marawe egy állásfoglalása.

173 Az obrowitzi premontrei kolostortemplom falfestményei, mindenekelőtt a szentély mennyezeti freskója újabb felismeréseket tett lehetővé Winterhalder egyes, más festők munkásságából átvett kompozícióira vonatkozóan. Már utaltunk sajátos „archaizmusára", Paul Trogernek a brixeni dómban látható freskóit idéző koncepciójára és a Dániel Gran műveiből (tartományi székház, Brünn) vett idézetekre.

174 Különösen Krisztus alakja árulkodik egy hasonló, Tróger brixeni freskóján felbukkanó figura közismert inspirációjáról, ahol a két ábrázolás közti legnagyobb különbséget Krisztus Szűz Mária irányában jobban kinyújtott karja jelenti. A brixeni freskó különösen nagy' népszerűségnek örvendett Tróger követőinek körében, amit a különböző rajzmásolatok és pszeudo-olajvázlatok is bizonyítanak.

175 Winterhalder azonban sokkal közelebb, brünni környezetében is találhatott előképeket. A festett Krisztus-figura ugyanis nagyon közel áll az altbrünni (Staré Brno) városrészben álló Mária mennyhevétele ciszterci templom főoltárán látható, Szűz Máriát váró Krisztus szobrászi megfogalmazásához. A különböző oltárrészek is hasonlóképpen kommunikálnak egymással, különösen, ami a szobrászi és a festészeti elemek kapcsolódását illeti. A ciszterci templomban Mária mennybevételének jelenetét Josef Thaddäus Josef Winterhalder: Az Atyaisten, 1787. Datschitz (Dacice), plébániatemplom, a főoltárfreskó részlete