Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Tomas Vales: Ifj. Josef Winterhalder (1743-1807), Maulbertsch legkiválóbb freskófestő tanítványa. Fejezetek egy készülő monográfiából - Az obrowitzi (Zábrdovice) és a kiriteini (Kftiny) premontreiek megbízásai

gazdagságát hadrendbe állító festményei és azon művek között, amelyek tiszteletben tartják az aktuális megrendelő visszafogottabb, klasszicizáló formavilágra vonatkozó elképzeléseit.

144 Maulbertsch pápai freskójával (1782-1783) összehasonlítva ugyan Winterhalder továbbra is megőrzi rokokós festői nyelvét, ami a grisaiUe-technikával megfestett, növényi elemekből építkező, illuzionisztikus architektúra-keret, illetve a Szűz Mária életéből vett kisméretű, monokróm jelenetek formavilágát markánsan befolyásolja. A kompozíciók felépítése - szándékoltan - régebbi előképeket követ, és gazdag, sokrétű egységet alkot. A belső tér kifestésének teljes koncepciója az egyes részek egymásra hatásán alapszik. A központi téma három falfestménymezőben jelenik meg, melyek közül kettő architektonikus keretbe ágyazott „mennyezetkép"-ként koncipiált. A képek programját Winterhalter abban a műveiről írt jegyzékben foglalta össze, amely a Schmutzer által 1796-ban Szily János püspök számára írt levél függelékét képezi.

145 Az emporium fölötti első jelenet a bűnök felett győzedelmeskedő, összekulcsolt kezű Máriát ábrázolja angyaloktól körülvéve, amint lába alatt a bűnök a földre vettetnek. A festmény mára a számtalan átfestéstől értéktelenné vált, és Winterhalder keze nyomát is csak a jelenet jobb oldalának mellékalakjain ismerhetjük fel. A jelenet architektonikus gris aille-keretbe foglalt, melyet Cerroni 178 l-re datál, és Joseph Pichler bécsi festőnek tulajdonítható.

146 A boltozat szélén látható egy illuzionisztikusan megfestett tábla az Énekek énekéből származó idézettel: ÓVÁS EST ISTA, QVAE ASCENDIT DE DESERTO DELCIIS AFFLVENS? (Én 8,5). Az Énekek éneke gyakran szolgált Mária ikonográfiájának forrásául, az itt idézett szöveghely a vőlegény (Krisztus) és a menyasszony (Mária, az Egyház) kapcsolatára vonatkozik.

147 A bűnök felett győzedelmeskedő Szűz Mária alakja e szöveggel összekapcsolva párhuzamot képezhet Jézus megkísértése (Mk 1,12) jelenetével. Szintén az Énekek énekéből származnak a lorettói litánia szimbólumai is, amelyek Mária szüzességére utalnak, és az Immaculata ábrázolását övezik. A felirat alatt a kolostor címere látható, alatta az illuzionisztikus párkányon z.M:[ichael] M:[arawe] A:[bbas] Z:[abrdovicensis] betűk olvashatók, melyek a templombelső átépítésének kezdeményezőjét jelölik. A karzat alatt a bejárati tér mennyezetén - angyalok által tartott attribútumaikkal: lángoló szívvel, horgonnyal, kereszttel, kehellyel és a pecsétes könyvvel - a három isteni erény, a Hit, a Remény és a Szeretet jelenik meg.

148 A középső mezőben a Maria Immaculata ábrázolása látható, méghozzá Győzedelmes Mária, avagy Második Éva alakjában, aki legyőzi a bűnöket. Mária feje körül tiJosef Winterhaider: Híradás Joachimnak, 1782. Obrowitz (Zábrdovice), premontrei templom, mellékoltár zenkét csillag látható, fehér ruhában, vállán átvetett kék köpenyben az éggömbön áll, és jobb lábával a bűnbeesés almáját szorító kígyó torkába tapos. A mellette álló gyermek Jézus éppen keresztet formázó lándzsáját készül a kígyóba döfni. A Gvőzedelmes Mária kultuszának kezdetei a törökök felett aratott lepantói csata utánra tehetők, amikortól Máriát az eretnekség fölött aratott győzelem jelképeként kezdték tisztelni.

149 A templombelső Immaculata-temaukíját két oldalkápolna oltára is kiegészíti. A déli oldalon lévő oltárt ugyanis