Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)

TANULMÁNYOK - Szvoboda Dománszky Gabriella | Müncheni művészek a pesti tárlatban

40-80 darabot bemutató tárlattá vált, és ez negatív és pozitív eredményeket egyaránt eredményezett. Mert egészen más látvány - a bennünket érdeklő müncheniekre vonatkoztatva - egy több tucatot kitevő, zárt kollekció, mint havonta egy-egy 3-6 darabos küldemény. A katalógus is újít, bécsi mintára közlik a képek árait, ami ellen mindaddig harcoltak, hogy ne az ár befolyásolja a közönség ítéletét. Am a pestiek véleménye eddigre véglegessé vált: a legvártabbak, a legelismertebbek a müncheniek - a kapcsolat jól megalapozott, és kétségtelenül a jövő bázisa. Mivel a változások által a külföldi szállítmányok adminisztrációja megnő, kis megtorpanás mutatkozik - csak a bécsiek jönnek továbbra is nagy számban. Az első havi tárlat színvonala az alkalomhoz illően magas, talán ezért aránylag sok a kölcsönzött mű, amiből arra is következtethetünk, hogy egyre több darab kerül magánkézbe. Érdekességként említem, hogy a kölcsönzők közt van Feszi Frigyes építész, aki kortárs münchenieket adott át. Es a tárlatok folyamata nem szakad meg, novemberben a Diana fürdő elegáns előcsarnokának álladó díszei lesznek Johann Haibig müncheni tanár müvei, az Erzsébet bajor királyi hercegasszony, a legmagasabb ara márvány büsztje, majd a következő tárlaton az /. Ferenc Józsefet ábrázoló buszt.

122 Ugy tűnik, a szobrok megrendelésre készültek az egyesület pénzén. Halbig 1847-től dolgozott a József nádor emlékművön, amelyet csak 1869-ben állítottak fel, de közben megbízásokat kapott magyar földről is. A müegyleti tárlatban többször megjelentek müvei, és volt magyar növendéke is. Személye által látványos kifejezést nyer az, ami már eddig is nyilvánvaló volt: a szobrászati oktatás központja nem Bécs, hanem München. A tavasz igazi szenzációt hozott, mivel elkészült Molnár József Dezső hősi önfeláldozása királyáért, kinek életét ruhája, és fegyvere átváltoztatása által megmenti 1550-ik évben című alkotása,

125 amelynek láttán azonnal megszületik a döntés: a Dezső vitéz lesz az 1855. évi múlap! (17. kép) Kétségtelen, hogy formálódik a korabeli élgárda - ezt megelőzően 1853-ban Weber Henrik Mátyás király bevonulása Buda várába 1458. évben, 1854-ben pedig Kovács Mihály Árpád fejedelemmé választása volt a jutalomkép. Molnár régi, nemzetközi kiállító, a Münchner Kunstverein által sorra járta az európai műegyleteket Velencétől Londonig,

124 és a hosszas és sikeres külföldi működés után 1852 óta élt itthon, és tagja a müegyleti vezetőségnek is. Kapcsolata az egyleti hálózattal nem szakadt meg, 1855-ben a prágai Müegylettel kötött kölcsönösségi megállapodás jegyében - Grimm Rezsővel (1832-1885) közösen - Prágában is kiállított.

125 A Dezső vitézzel országos hírnévre tett szert: „Alig van hazánkban művészetet pártoló ház, hol e jeles mülap ne díszítené a társalgó terem falát" - írják róla.

126 A mű kompozíciója kétségkívül München-Düsseldorf-Brüsszel festői világának képét tükrözi, a művész 15. Ligeti Antal: Tájkép, 1854. MNG 16. Ligeti Antal: Taormina, 1860 előtt. MNG