Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)
TANULMÁNYOK - Szvoboda Dománszky Gabriella | Müncheni művészek a pesti tárlatban
keresték, 68 és szívesen ábrázolták München környékét is. Híres architektúraképeik ugyancsak kedveltek és csodáltak Pesten, különösen, ha valamilyen történelem is megnyilvánult rajtuk, mint pl. Johann Georg Mohr (1802-1848) Dániai vár, vadász szerrel, és középkorból! öltözettel, vagy a Carl Rottmannt követő Wilhelm Scheuchzer (1803-1866) Tirol vára Meran mellett című alkotása. Más műfajt képviseltek az irodalmi ihletésű vagy színházi jelenetet ábrázoló darabok, ezek a műveltebb látogatóknak szolgáltak különleges csemegeként, mint Karl Georg Köster (1812-1893) Don Quixotte Mambrino sisakját zsákmányolja, vagy Joseph Anton Rhomberg (1786-1855) Faust és Mephisto Margit vesztőhelye mellett halad el című műve. Ez utóbbin „a" felfogás borzasztóan költőileg szép; Mephisto ördögisége, 's Faust bűnösen megrettent bámulása, szellemi alakokat látván, mikép hurczolják a' gyemekgyilkos »Gretchen«-t a vesztőhelyre, az arczokon hiven festődik. Az éj, a' lovak orrából s patkóik alól kilobbanó tüzek igen emelik 's jellemzik a kép minőségét." 69 Vagyis leginkább a természet egyszerű leképezése, az „olyan, mintha élne" tetszik, ez esetben megfűszerezve egy kis borzongató romantikával - és ezt a Kunstverein festői készségesen megadják a közönségnek. Tárlatunkban megint látni új mestereket, a kiállított darabok sora Dunaiszky László (1822-1904), a neves szobrászdinasztia egyik friss hajtásának Hermina című fehér márvány mellszobrával kezdődött. Az idősebbik Dunaiszky fiú, Henrik (1812-1875) 1833-ban tanult Münchenben, a szobrászok Mekkájában, László - a család legtehetségesebb tagja - 1847-ben jutott el az Akadémiára, ahol Johann Halbignál (1807-1869) tanult. 70 A rohamosan terjedő divatjegyében Weber Henrik egy történelmi zsanért mutatott be. O ekkor Münchenből távozva a szokásnak megfelelően Itáliában folytatta tanulmányait, és búcsúzóul mutatta be a Mátyás király a'juhásznővel a' budai hegyeken című kompozícióját. A mű egészen más, mint az előző évben kiállított két vázlata, a Hunyady János, Kapistran barátja karjai közt, a sz. vacsora elfogadása után meghal és az István király győzelme Kupa ellen című kartonok voltak. 7 ' Mindkét korábbi mű kisméretű vázlat lehetett (a Hunyadi ára 90 ft.), és a „komolyabb tanulmány gyümölcseként" jelzett Hunyadi „nem közönséges feltűnést keltett az arcképek és a kisebb igényű genre-képek között". A Műbíráló Választmány meg is vette és kisorsolták, ám megfestésüket senki sem rendelte meg, és a kartonok nem is maradtak fenn. Mellettük a fiatal mester egy ma is azonosítható arcképe volt látható, a kvalitásos Görög nő (Fiatal nő fezzel) című festménye (7. kép). 77 A Mátyás és a szép juhásznő csiklandós jelenetét a polgári beállítottságú festő minden emelkedettség nélkül adta elő. Alkotói módszere ekkor a „foltos, szálkázó" ecsetkezelés, amely egy újfajta frissességet ad a képnek, analógiáit a münchenieknél emlegeti a kritika. Weber később felhagy ezzel, mivel a pestiek a „simaságot" kedvelik. Képe mégis elkelt, 160 ft-ért magánvásárló vette meg, aki később sem adományozta tulajdonát közgyűjteménynek. 73 7. Weber Henrik: Görög nő, 1844 körül. MNG
