Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)

TANULMÁNYOK - Hessky Orsolya | Az Akadémiától a modernizmusig. München és a magyar művészet 1850-1914 között

a festészet mögül kibújva a grafika műfajában (Jugend) és az iparmüvészetben (Elvira Photoatelier homlokzata) alkotta első jelentős műveit. 47 „Die Naturklassen, in denen die Studierenden gemeinsam nach der Natur, insbesondere nach dem lebenden Modell, arbeiten, haben die Aufgabe, den Studierenden vor allem ein gründliches Verständnis der Form zu vermitteln und sie zugleich durch praktische Übung in der Technik des Zeichens, Malens, Modellierens oder der graphischen Kunst auszubilden. Die Komponierklassen, in die nur in ihrem Können vorgerückte Studierende aufgenommen werden, um unter Leitung des Professors sich im Entwerfen und Ausführen von Werken eigener Erfindung zu üben, sollen die Studierenden zur selotsändigen Ausübung der Kunst hinüberleiten [...]." Gesetz- und Verordnungsblatt für das Königreich Bayern, Nr. 47.14. Juli 1911. 998. Idézi: Tradition und Widerspruch 1985.129. 48 Somogyi 1912. Vö: „Tudvalevően ma egyetlen pont van a földfolyón, ahol a festészetet tanulni lehet, Julian-nál Párizsban." Hevesi Lajos: Beim berühmten Julian. AltkunstNeukunst, Wien, 1909. 579. Idézi: Geller Katalin: Néhány új adat a Julian-akadémiáról és ázott tanuló magyar művészekről. In: Ars Hungarica, 7 (1979) 1. sz. 89-94. Van-e létjogosultsága a Királyi Képzőművészeti Akadémiának a Julian rajziskolával való összehasonlításának? 49 Németh Lajos: Hollósy Simon és kora művészete. Bp., 1956. Az MNG Nagybánya-katalógusában (Nagybánya 1996) több tanulmány is foglalkozik Hollósy alakjával, amelyek árnyalják a róla kialakított képet. 50Gerő: I. m. (28. j.) 8. 51 Uo.7. 52 Réti 1994. 67. 53 Csők 1990. 42. 54 A jelentősebb és kevésbé jelentős csoportok felsorolását d.J ooss: i. m. (43. j.) 59. 55 Anton Azbe (1862-1905) in njegova sola. Kiállítási katalógus. Szerk. Cevc, Anica. Narodna galerija Ljubljana, Ljubljana, 1962. 56 Hirth tevékenységéről ld. Sármány-Parsons Ilona tanulmányát e katalógusban. 57 Mattis Teutsch és a Der Blaue Reiter. A Magyar Nemzeti Galéria, a Haus der Kunst és a MissionArt Galéria közös kiállítása. Szerk. Bajkay Éva - Jurecskó László - Kishonthy Zsolt - Tímár Árpád. Budapest-Miskolc, 2001. Német nyelven: Mattis Teutsch und Der Blaue Reiter. Hrsg. Bajkay, Eva - Gagner, Hubertus - Jurecskó, László - Kishonthy, Zsolt. Haus der Kunst, München, 2001. 58 Olgyai Viktor: Müncheni krónika. In: Művészet, 5 (1906) 1. sz. 68. 59 Ld. ezzel kapcsolatban Hessky 2002.183-186. 60 Vö. Sinkó Katalin: Historizmus - antihistorizmus. In: Történelem-kép 2000.103-115. Marées felfedezésével kapcsolatban megemlíthető Julius Meier-Graefe nem sokkal később megjelent, háromkötetes monográfiája (1910). 61 Rendkívül érdekes összképet kaphatunk a korszakról, ha az ezekben a galériákban egymás után sorozatban megrendezett kiállításokat követjük nyomon, hiszen Kandinszkij 1904-től megrendezett tárlataitól kezdve az impresszionisták megkésett bemutatásán (1909, Moderne Galerie), a barbizoni iskolán (1909, Heinemann) keresztül Picassóig (1913, Thannhauser) igen nagy volt a választék, miközben valamennyi galéria rendezett csoportos tárlatokat a müncheni művészek munkáiból is. Az 1911-1912-es esztendő kínálatáról felbecsülhetetlen forrásnak tekinthető Somogyi Miklós naplója, ld. Somogyi 2006. Ld. még e katalógus Függelékét. Itt szeretném megköszönni Somogyi Gábor bizalmát és segítségét, amellyel hozzájuttatott ezekhez a fontos forrásokhoz. 62 Somogyi Miklós: Müncheni levél. Művészet, 12 (1913) 1. sz. 28. 63 Kálmán Péter munkásságával kapcsolatban Somogyi Gábor idézett művében találhatunk újabb adatokat. 64Plesznivy Edit: A KÉVE művésztársulat 1907-1914 közötti működése. Művészettörténeti Értesítő, 31 (1982) 4. sz. 269-291. 65 Somogyi 2006. Ld. még e katalógus Függelékét.