Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)

TANULMÁNYOK - Hessky Orsolya | Az Akadémiától a modernizmusig. München és a magyar művészet 1850-1914 között

Obrist (1863-1927) - művészetében egyre inkább a térábrázolás elhagyása, a deformált természeti elemek ornamentális jelentésének hangsúlyozása került előtérbe. 1896-ban készült el az Atelier Elvira fényképészstúdió Endell által tervezett homlokzati dekorációja, amely ezeknek a törekvéseknek egyik legismertebb megfogalmazása, a müncheni Jugendstil par excellence darabja volt. Az iparművészek formavilága állandó kölcsönhatásban állt az 1896-ban megalapított Jugend című folyóirat alkotóinak munkásságával. A lap a legnevesebb német, illetve általában a Münchenben időző grafikusok rajzait jelentette meg, iskolákra, hivatalos művészi irányelvekre való tekintet nélkül. Tulajdonosa Georg Hirth

56 volt, főszerkesztője Fritz von Ostini, a korszak egyik legismertebb művészeti írója. A hetente megjelenő újság szinte a kezdetektől a legpopulárisabb lapok közé tartozott, amely szövegeiben és illusztrációiban sem válogatott: ez azt jelentette, hogy a kiemelkedő minőség mellett alkalmanként gyengébb rajzok és szövegek is megjelentek az újság hasábjain - ám éppen ez volt a Jugend igazi vonzereje. Szerzői között találjuk többek között Paul Heysét, Wilhelm Raabét, Arthur Schnitzlert; ugyanígy a rajzolók között is a legnevesebb művészek bukkannak fel: Lovis Corinth (1858-1925), Otto Eckmann (1865-1902), Hugo von Habermann, Franz von Stuck, Fritz von Uhde (1848-1911), sőt olyan idős mesterek is, mint Franz von Lenbach (1836-1904), Arnold Böcklin (1827-1901, 6. kép), Max Klinger (1857-1920) vagy Albert 6. Arnold Böcklin: A kentaur a falu kovácsánál, 1888. SzM