Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)

TANULMÁNYOK - Sármány-Parsons Ilona | München szerepe a modern magyar festészeti szemlélet és stílus megteremtésében

JEGYZETEK 1 Ez az összeurópai és az Egyesült Államok-beli művészettörténet-írásra jellemző szemlélet természetesen meghatározta a magyar művészettörténet-írást is, amely a 20. századi festészet történetét illeti. 2 Ez nem jelenti azt, hogy időről időre nem érték más, francia, angol stb. kulturális impulzusok is, de ezek egy része is német közvetítésen keresztüljutott hozzánk. 3 A lengyelek Józef Brandt csataképfestő műterme köré csoportosultak. A Münchenben tanuló lengyel művészekről vö. katalógusunkban Szinyei Merse Anna tanulmányát. 4 Ld. Prahl, Roman: München und die Anfänge des Modernismus in der tschechischen Kunst. http://www.zeitenblicke. de/2006/2/Prahl (letöltve: 2009. 05. 28.). 5 Pecht, Friedrich: Die Internationale Kunstausstellung. Die Ungarn. Die Kunst für Alle, 1888. 3. sz. 341. 6 Muther, Richard: Die Internationale-Kunstausstellung XIII. Österreich-Ungarn. Münchner Neueste Nachrichten, 1888. aug. 24. i. 7 Ld. Telepy 1990. R. A kép lappang. 8 Ld. Lyka Károly: Strobentz Frigyes képeiről. Művészet, 3 (I904)l.sz.22. 9 A Glaspalast hivatalos kiállítási katalógusában az áll, hogy a Reclam Universalbibliothek Madách-kiadványa számára készültek, amelynek szövegét Julius Lechner fordította németre. 10 Wilhelm Leibi (1844-1901) festő, 1854-68 között a müncheni Akadémián tanult, majd Frans Hals és Rembrandt hatása alá került. A Glaspalast-beli első Müncheni Nemzetközi kiállítás idején barátságot kötött a Münchenben tartózkodó Courbet-val, és Párizsba ment. Miután visszatért Münchenbe, még mindig festett laza, pasztózus ecsetkezelésű realista vásznakat, amik méltán állíthatók párhuzamba Manet ekkori képeivel. Miután 1873-ban vidékre vonult vissza, hamar köré gyűlt néhány festő, akik az ő választékos, finom realizmusát, portré- és zsánerfestészetét követték. Ez az ún. Leibl-Kreis (Leibl-kör) a 70-es évek közepétől az egyik legfontosabb német festőtársulássá nőtte ki magát Leibi vezetése alatt, közös műtermet és életközösséget alakítottak ki, nagyon rokon témákat festettek. Művészi ideáljuk, a nur-Malerei, azaz tiszta festészet, a látvány hű megörökítése, a narrativitás minél teljesebb elhagyásával, azaz a figurális festésen belül a festészet maximális autonómiájára törekedtek. A kör legjelentősebb tagjai Leibi mellett: Johann Sperl, Karl Haider, Theodor Alt és Rudolf Hirth du Frênes. Leibi időnként kiállított a müncheni kiállításokon, de nem a Secessionban, bár később taggá választották. Ld.: Ruhmer, Eberhard: Der Leibl-Kreis und die reine Malerei. Rosenheim, 1984. 11 Az osztrák Gauermann és Waldmüller képei hosszan élő hagyományát teremtették meg a paraszti világból vett életképeknek, de párhuzamuk megtalálható Angliában és Franciaországban is, nem tekinthetők közép-európai jelenségnek. A historizmus idején a 17. századi holland festészet kultusza megerősítette a festőket és a gyűjtőket abban, hogy ez a festői műfaj nemes hagyományokra megy vissza, így évtizedekre biztosította mütárgypiaci népszerűséget is. 12 Ld. Sármány 2000. 13 Hevesi, Ludwig: Internationale Kunstausstellung VII. Deutsche Malerei. Fremdenblatt, 1882. máj. 13.11-12. 14 Hofmann, Werner: A földi paradicsom. 19. századi motívumok és eszmék. Ford. Havas Lujza. Bp., 1987. 208. 15 A másik minden német kritikus és művész által elismert nagy festő Adolph Menzel volt, akit - berlini lévén - Münchenben korántsem vett ugyanolyan rajongás körül, mint a helyi nagyságokat. 16 Az ekkor kiállított Leibl-képek között szerepelt a Bauernstube (1890), Die Spinnerin (1892) és néhány késői portré. Ezek a lenyűgöző művek minden bizonnyal hatottak a magyarokra, Strobentzre, Zemplényire és Ferenczyre is mívességükkel, atmoszférikus varázsukkal. 17 A provizórikusnak tekinthető listát Lyka Károly könyvei, a lexikonok és az eddig megjelent monográfiák alapján állítottam össze, és korántsem tekinthető teljesnek. 18 Ennek az itáliai festészetet és antikizáló témavilágot ápoló festészeti vonulatnak jelentős mesterei Arnold Böcklin, Anselm Feuerbach és követőik voltak. 19 Kézenfekvő ennek a ténynek az illusztrálása a biblikus témákkal. Ferenczy még Nagybányán is azokhoz a történetekhez nyúl, amit három évtizeden át minden „komoly" német mester (Böcklin, Löfftz, Piglhein, Uhde, Herterich) legalább egyszer megfestett: Piéta, Háromkirályok, Tékozló fiú stb. Az egyetlen különleges kivétel a Józsefet eladjak testvérei, aminek eddig nem találtam kortársi vag/ közel kortársi német megfelelőjét. Vö. ehhez: Sinkó 1996. A müncheni vallásos festészetről vö. München leuchtete 1984. 20Csók 1990. 21 Lyka 1951. 22 Langbehn könyve, a Rembrandt als Erzieher ()890) óriási siker volt. Populista ideológiák előfutáraként féligazságokkal teli bírálatot adott korának valóságáról, és jobboldali ideálokat hirdetett. Különösen a művész-értelmiségi réteg reagált érzékenyen a Langbehn által felvetett problémákra. 23 Richard Muther kritikusi szerepéről ld. másik tanulmányomat ebben a katalógusban. 24 Münchner Neueste Nachrichten, 1889. jún. 5.1. 25 Uo. 26 A kortárs kritikusok sokszor a tematika szerint csoportosították ismertetéseikben ezeket a képeket, így pl. „kórházképekről" vagy „bírósági" képekről beszéltek. (Meyer, Alfred Gotthold: Diezweite Münchner Jahresausstellung II. Zeitschrift für bildende Kunst, II. 1891. 98.) 27 A terjedelmi keretek nem teszik itt lehetővé a tájképfestés metamorfózisára való kitérést, de a „hangulati tájkép" elsöprő erejű kultusza ezekben az években ugyanúgy az emberközpontú művészet-ethosz és az új, pszichológiai érzékenységgel átitatott világkép eredménye volt, mint a korszerű témájú zsánerképek.