Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)

TANULMÁNYOK - Sármány-Parsons Ilona | München szerepe a modern magyar festészeti szemlélet és stílus megteremtésében

28 Alfred Roll, Lucien Simon, a belga Meunier, Herkommer, esetenként Menzel, hogy csak a legismertebbeket említsük. 29 Vö. Plesznivy Edit: „Aranykor". Vaszary János művészete 1896-1910 között. In: Vaszary 2007. 43-45, illetve Vaszary 2007. 194-195. kat. 53-54. 30 A historizmussal és historizálással szembeni modernséget értem ez alatt. 31 Baditz, aki sötét galériatónusban kezdett festeni, és míves, korai kompozíciói is erőteljes pszichológiai érdeklődésről árulkodnak, ezzel a képpel alkotta meg főművét. A témaválasztás is jelzi, hogy művelt, olvasott és széles látókörű ember volt, jártas a legfrissebb magyar irodalomban is. Mikszáth novelláskötete, a Jó palócok 1882-ben jelent meg. Baditz az önmagával szemben is igényes művészekhez tartozott, akik a festést élethivatásuknak tekintették, és haladni kívántak a korral. Vö. Kovács Agnes: Cilinder, kukorica, fokosch. Magyarok Münchenben /.: Baditz Ottó. Artmagazin, 4 (2006) 2. sz. 32-38. A kép 1889-ben elnyerte a Képzőművészeti Társulat díját, s egy évvel később a Nemzeti Múzeumba került. Az 1900-as párizsi világkiállításon elismerő oklevelet nyert. Vö. Aranyérmek, ezüstkoszorúk 1995. 298-299. kat. II. 4c. 3. (Sinkó Katalin) 32 Sármány 2000. 33 Csók 1990. 88-90. 34 A többi szentendrei kép érzelmeket kizáró, inkább a Leiblképek tényközlő szándékával rokonítja őket, még ha a két festő palettája, ecsetkezelése különböző is. 35 Ferenczy és a müncheni festészet egy másik aspektusáról Id.: Sármány-Parsons llona:„A táj biblikusán monumentális". A hangulati szimbolizmus biblikus képei Ferenczy Károlynál. In: Angyalok 2005. 89-100. 36 Tóth László (1869-1895) Lyka Károly közeli barátja, a müncheni évek pályatársa volt. Vö. Lyka Károly: Egy elfeledett magyar festő. Magyar Művészet, 1935.1. sz. 43-46. A képről vö. még: Szabadi Judit 1993.200; Aranyérmek, ezüstkoszorúk 1995. 304. kat. II. 4e. 2. (Sinkó Katalin) 37 Münchenben az 1890-es években divatosak voltak a nagyméretű triptichonok. Maga a forma is az általános érvényre való törekvést jelezte. Uhde vallásos témájú triptichonjai mellett von Kalkreuth egy-egy emberi sorsot sűrített ebbe a magasztos formába. Később viszont már akár tájképek is kitölthették a kereteit (ld. pl. Monet tavirózsáit). 38 Lyka 1970.57. Az évtizedekkel később írt visszaemlékezésben kissé összemosódnak az évek, és a szerző már két oldallal később a Freie Bühne hatásáról ad hírt és a Psychologische Gesellschaft üléseiről, ahol látta Gabriel von Maxot, Albert von Kellert. Igy nyilvánvaló, hogy a müncheni német kultúrától való „elzárkózás" erősen megkérdőjelezhető. Amit Lyka elismer, hogy Leibi, Uhde és Kuehl művészete érdekelte őket, igencsak árulkodó. Ezzel felsorolja azokat, akik maradandó hatást gyakoroltak a harmadik nemzedékből a legtöbb magyar festőre. 39 A magyar képzőművészetben viszonylag kevés a poéta doctus típusú, elméleti érdeklődésű festő, különösen a 19. század második felében. (Székely Bertalan ritka kivétel.) A hagyatékok majdani szisztematikus feldolgozása esetleg megváltoztathatja ezt a véleményt, de még a rendszeresen naplót vezető művészek száma is kevés, a memoárok megbízhatósága pedig közismerten problematikus. 40 A Hollósy-iskola is változott összetételében. Éppen, mivel ezek az esztendők, 1887 és 1896 között annyira eseménydúsak voltak Münchenben, igen fontos lenne pontosan regisztrálni, hogy ki mikor csatlakozott hozzá, mit látott, és esetleg miből (melyik kiállítás megtekintéséből) maradt már ki. Igy Lyka Károlyra támaszkodva tudhatjuk, hogy 1887-ben, az akkor még a Café Minervában összejáró körhöz Iványi Grünwald mellett Tóth László, Márk Lajos, Zemplényi Tivadar és Faragó József tartozott. Valamivel később a Café Lohengrinben már bővült a kör: csak az ismertebb reveket említve Kosztolányi Kann Gyula, Glatz Oszkár, Dudits Andor, Jankó Elemér, Horthy Béla, Kunffy Lajos és végül Réti István és Thorma János csatlakozott hozzájuk. Vö. Csók 1990; Réti 1994; Nagybánya 1996. 41 „Jómagam nevelkedéséhez hozzájárult, hogy titokban, de szorgalmasan eljártam egy egyetemi magántanár művészettörténeti előadásaira. Titokban, mert ha ezen rajtakaptak volna a Café Lohengrin-beliek, nem lett volna se vége, se hossza a csipkedéseknek. Itt mindenki csak a jelent, még inkább a jövőt nézte, a múlt maradjon múltnak. Hűségesen olvasgattam a fiatal tanár kritikáit is a Münchner Neueste Nachrichten napilapban és újszerű felfogása nagyon tetszett nekem: Richard Muther neve hamar lett híressé." Ld. Lyka 1970. 60. 42 Saját vallomása szerint azért szánta rá magát erre a lépésre, hogy tehermentesítse szüleit az anyagi támogatás alól. A Lyka Károlyról szóló legfontosabb források: Lyka Emlékkönyv; Lyka Tanulmányok. 43 Lyka 1890A 1493. 44 Uo. 45 Uo. 46 Lyka 1890B 1554. 47 Nem véletlen, hogy Lyka a Goncourt fivérek regényeire utal a képpel kapcsolatban. Zola mellett ők is a naturalista regény képviselői voltak, akik nagyon gyakran foglalkoztak a művészvilág problémáival is mind szépirodalmi műveikben, mind esztétikai írásaikban, esszéikben, naplóikban. A nyitott szellemű művészkörökben kötelező volt ismerni őket, akárcsak Turgenyev írásait, akire Lyka szintén utalt. 48 Lyka 1891 A. 49 Lyka 1891B. 50Lyka 189lC. 51 Az, hogy Lyka egy orientális témát választott, azt bizonyítja, hogy nem ragaszkodott már akkor sem dogmatikusan az elvi alapon történő képszelekcióhoz. Ha a festmény stiláris művészi kvalitásai kiemelkedőek voltak, elfogadta a témát, még akkor is, ha nem volt modern és aktuális, hanem egy hagyományos zsáner példája. Ez a nyílt tolerancia jellemezte mindvégig egész kritikusi pályáját, és különböztette meg a később jövő kritikusi gárdától, akik elvi alapon ítélkeztek a művek és festők felett. 52 Ld. másik cikkemet a müncheni eseménytörténetről.