Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)
TANULMÁNYOK - Sármány-Parsons Ilona | München szerepe a modern magyar festészeti szemlélet és stílus megteremtésében
Ennek az elvárásnak igyekezett megfelelni minden érzékeny magyar művész is, Hollósytól Csókon, Baditzon, Strobentzen át egészen Rétiig, Ferenczyig mindenki, aki a korszerű festészeti megújulást is kereste egyéni stílusa megteremtésének útján. Egy ilyen modernség-koncepció középpontjában érthetően nem a mesterség maga, hanem az ember és környezete állt, annyira az ember, hogy még a tájkép műfaját is átformálta: a hangulat erején át az is átszellemítetten antropomorf lett. 27 Csók, Réti, Thorma, Iványi (de nemcsak a Hollósy-körhöz kapcsolódók, hanem pl. Vaszary, Baditz, Tóth László vagy Pap Henrik és Dudits Andor is) Münchenben ezt a művészeti mentalitást és meghatározó művészetkoncepciót szívta magába, akárcsak a helyi német festők, akik ekkor kezdtek egy újfajta művészetért lelkesedni, aminek a naturalizmus, a szimbolisztikus törekvések és egy árnyaltan és esztétikumcentrikusán megfogalmazott l'art pour l'art egyaránt szerves része volt. A 1889-tól Csók István, Baditz Ottó, Dudits Andor, Bihari Sándor, Tóth László és még több más magyar mester a németekkel szinkronban vállalta fel a kísérletezést, a naturalista modern témájú jelenetek festését, valamint a naturalizmus és szimbolizmus kombinálását. Ekkor festett műveik a modern ember különféle szituációkban megjelenő lelki történéseinek találó, néha remekmívű látleletei. Ezek lettek a figurális festészet terén a század utolsó évtizedének legmodernebb képei. A festők, amikor nagyméretű, koruk társadalmának jelenségeit, a modern valóság sokszor ijesztő jeleneteit, a hagyományos műfajokat ápoló festészetben szokatlan, előzmény és előkép nélküli kompozíciókban örökítették meg - pl. Bihari Sándor Választási beszéd (1890, MNG), Pataky László Vallatás 0896, kat. 248) vagy akár Révész Imre (1859-1945) Panem (1899, MNG) című képei modernek voltak. A mindenfele dekoratív etnográfiai megszépítést mellőző és a nehéz paraszti élet és sors valóságát drámai erővel megjelenítő képek azt a naturalista-realista vonulatot teremtették meg a magyar festészetben, ami az akkori kortárs francia, angol vagy német festészeten belül is jelen volt, 28 és a politikummal telített társadalomábrázolás feladatát vette magára, tehát teljesen korszerű, aktuális volt. Ez, a társadalmi problémák irányába igen érzékeny, és a festészet feladatait nem a sokkal narcisztikusabb l'art pour l'art eszmekörére redukáló müvészetfelfogás mindvégig megvolt a magyar festészetben, és nem halt el 1900 után sem. Ennek a szemléletnek a fő müvei közé tartoznak Vaszary János parasztokat megörökítő robosztus kompozíciói, az Öregek (1902, Galleria d'Arte Moderna, Udine), az Ünneplők (1902, MNG), Imádkozok (1902, MNG) és a Részes aratók (1902, lappang). 29 Ez utóbbi akár egy paraszti Marseillaise-ként is értelmezhető. Ez az érzékeny, rejtetten és árnyaltan pszichológiai szemléletű figuratív festészeti vonulat a 20. század derekáig sajátos helyi tematikájú, de kvalitásait tekintve egyetemes érvényű emberképet teremtett meg a magyar festészetben. A következő néhány évben több nagyméretű, jelentős kompozíció született meg a pszichologizáló naturalizmus modern felfogásában a müncheni magyarok körében is. Egy többnyire tragikus szituáció csúcspontján a főszereplő lelkiállapotát finom beleérző készséggel, de lírai, visszafogott stílusban festették meg a modern festészet első hullámának a képviselői.' 0 Ebbe a sajátos képcsoportba tartozik az egyik, a kortársak elismerését is kiváltó mű, Baditz Ottó Bíró előtt avagy Kihallgatás című képe (6. kép), ami a kortársak számára nyilvánvalóan Mikszáth híres és népszerű, megható elbeszélésének, a Bede Anna tartozásának illusztrációja volt. 51 A halott testvére 6. Baditz Ottó: Kihallgatás, 1889. MNG (kat. 15)
