Szücs György szerk.: München - magyarul, Magyar művészek Münchenben (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/6)

TANULMÁNYOK - Szinyei Merse Anna | Magyar festőtanárok lengyel tanítványai Münchenben

már müncheni éveiben, sőt Párizsban is erősen foglalkoztatták a Keleti-Kárpátok huculjainak NyugatEurópából egzotikusnak túnő típusai, viseletei, szokásai, melyeket színes, mozgalmas életképeken örökített meg. Másrészt a szecesszió is megérintette, nem véletlenül lett a bécsi Secession tagja és a Ver Sacrum munkatársa. A századforduló mondén szépségeiről készített rafinált finomságú pasztell képmásai pedig távoli rokonai Rippl-Rónai egykorú pasztelljeinek.

35 A történeti ábrázolások azonban kezdettől fogva igen ritkák életművében. A krakkói Sztuka másik alapítója, Leon Wyczófkowski (1852-1936), aki a bécsi Secessionnak is tagja volt, az eddig említetteknél még fajsúlyosabb alakítója lett a modern lengyel festészetnek. Varsói művészeti tanulmányait követően 1875-től 1877-ig Wagner Sándor, utána két évig Krakkóban Jan M a tej ko tanítványa volt, közben megnézte Párizsban az 1878-as, később az 1889-es világkiállítást is. Sokszor változtatta lakóhelyeit: Lemberg, Varsó, Ukrajna után 1895-ben telepedett le Krakkóban, ahol egészen 1911-ig tanított a művészeti főiskolán, 1934-től pedig Varsóban lett a grafika professzora, de közben is több helyen élt, például Poznanban. Rendszeresen járt és kiállított is az európai művészeti fővárosokban és Amerikában, sokfelé nyert műveivel érmeket, kitüntetéseket. Széles spektrumú életművébe sokféle téma belefért. Realista portrékkal, szalonzsánerekkel és persze történeti kompozíciókkal kezdte, 1883-tól azonban lassanként átalakult világlátása, melyben nagy szerepe volt az egy évtizednyi ukrajnai tartózkodásának. Különböző vidékeket bejárva, a gondosan megfigyelt természettel közvetlen kapcsolatba kerülve fedezte fel magának a fénytelítette látvány színértékeit, melyek palettáját is egyre színesebbé varázsolták. Saját tapasztalatainak beigazolódását élhette meg aztán 1889-ben, amikor a párizsi világkiállításon kívül Claude Monet retrospektív tárlatát is módja volt tanulmányozni.

56 Mindez megragadó szépségű, sokszor ellenfényes effektusokban gazdag festményein ért be, mint például a Répaszedés (5. kép) luminisztikus, vibráló alkonyi sugárzásában, vagy a Krikettjáték (J895) különös hangulatú modernitásában.

57 Ugyanekkor kezdett kiteljesedni a szimbolizmushoz sorolható műveinek csoportja is, mely a Kővé vált druida (1894, lappang) népi legendából kiinduló antropomorf tájával, vagy a Wawel-katedrális kriptáját megtöltő királysírok szarkofág-sorozatával, mint a megkövesedett történelem allegóriájával jellemezhető. A patrióta tematika megújításához Wyczófkowski az 1904-es 7átra-/egenc/á/:pasztellsorozatával is hozzájárult. Igazán modern, a nagy formákra koncentráló szintetikus tájfelfogását aztán a következő évben megkezdett grafikai mappáiban kristályosította ki, melyek közül az elsőt szintén a Tátrának szentelte. Mindemellett meg kell emlékeznünk japanizáló, a szecesszióval kacérkodó portréiról, csendéleteiről is,

58 hogy a maga teljességében kibontakozzon előttünk ennek a hosszú életútnak a gazdagsága. Wyczóikowskival ugyan jó messze kerültünk már Münchentől, most mégis vissza kell térnünk Wagner Sándor akadémiai osztályához, hiszen az 1880-as években továbbra is áramlottak még hozzá a lengyel diákok. Stanislaw Grocholski (1858-1932) a szokásos Krakkó-Bécs-Párizs (Léon Bonnat mellett)-München akadémiai útvonal bejárása után maga is tanításra adta fejét, amikor Waclaw Szymanowski (l859-"930) festő- és szobrászművésszel együtt magán festőiskolát nyitottak Münchenben. Utóbbi sokkal jelentősebb 5. Leon Wyczófkowski: Répaszedés 1,1892 körül. Múzeum Narodowe w Warszawie