Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - I. ROMÁNKORI KŐFARAGVANYOK - Zselicszentjakab (N. E.)

keskeny peremű, a kisebbé három nagyjából egyforma tagból áll. A keret­szalag is keskenyebb lehetett, mint a köröké. A belső kör nagyobb ívű és szélesebb szalagú a sarkinál. Az elrendezés a fonatrészlet alakítása és az ábrázolás alapján rekonstruálha­tó. Négyzetes lap egyforma sarokkörei­ben a négy evangélista-szimbólum, na­gyobb középső körében Krisztus ábrá­zolása vagy jelképe képzelhető el. A középső kört négyzet alakban széles pántok fogták össze. A felső sarokkörök között két kisebb kör helyezkedett el, bizonyára egy-egy levéllel. Az eredeti faragvány, tekintettel méretére és ábrá­zolására, oltárelőlap fő részének gon­dolható. A töredék anyaga, fonatme­dalionos díszítésmódja, széles kö­zéprészű szalagtípusa a zalavári eredetű emlékek egyik jelentős j csoportjának felel meg (vő. I- JÉ 24.). T. S. Bogyay 1941, 88-93; Csányi 1951, 38; Entz 1964, 31-32, 34-35; Ginhart, K. : Zwei „langobardische" Steinkreuze in Kärnten. Aspekte zur Kunstgeschichte von Mittelalter und Neuzeit. Weimar 1971, 89-90; Bogyay 1973, 16, 9. kép; Gerevich L. 1977, 18. kép; Székesfehérvár 1978, 69-71 (1. sz.), 1. kép; Tóth S. 1990, 149-150, 164-165 (B). Szombathely, Savaria Múze­um (letétként: Zalaegerszeg, Göcseji Múzeum) 1-24. Kőlaptöredék nyúlra lecsapó sas és keretelő körfonat részletével Zalaapáti, bencés apátság (1938 előtt) fehér márvány 72 x 50 x 11 cm, fonatdísz m. : 50 cm 1070-1080 körül Széles nyúlványokkal bővített, derék­szögű négyszögidom jobb oldali része. Balra törés, hátul nyers felület. A rö­vid, durván faragott végű nyúlványok az alapidom szélső sávjával egybefüg­gő, tagolatlan síkot alkotnak, amelytől a díszes részt durva aljú bevágás vá­lasztja el. Ezzel a dísz alapja egyező mélységű és megmunkálású. A kimé­lyítésekben kitöltéshez tartozó vörö­sesbarna massza maradékai látszanak. A dísz keretes fonatkör fele az ábrázolt állatok hátsó részével, a sarokmezők­ben egy-egy kifelé forduló, lekonyuló, közös tövű félpalmettapárral. A nyúlból csak far és bal láb látszik, a madárból hátsó testrész farktollcsomó­val, emelt szárny

Next

/
Thumbnails
Contents