Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - I. ROMÁNKORI KŐFARAGVANYOK - Zselicszentjakab (N. E.)

1-23. Oltártöredék körfonatrészletben János evangélista szimbólumával Nagykanizsa (1888 előtt) fehér márvány 52 x 49 x 13 cm 1070-1080 körül Bal felső sarokrész. Elöl kopott dísz. A sarok hiányos, kerekedő. Felül és balra kopott oldalfelület. Egymással bezárt szögük a merőlegesnél valamivel nagyobb. A többi oldalsó felület törött, a hátsó nyers. A dísz lapos, alapja se­kély, durvított. Keretes körfonat rész­lete látszik, kitöltésekkel. A bal szél végig roncsolt, fent, törött szegélysáv mellett, kis keretrész vehető észre, hur­kolásnyommal, amely egészben fenn­maradt sarokkörrel kapcsolatos. Ehhez jobbra, átlósan lefelé, belső kör hurko­lódik, amelyből csak kis részlet maradt. A sarokkörhöz vízszintesen és függőle­gesen széles pánt, balra lent, a koszéi felé, köríves forma tapad. A pántok a belső kört érinthették. Jobbra a keret és a pánt között kisebb kör, amely a sarki­val csak érintkezik. Benne rövid száron jobbra növő, tagolatlan körvonalú le­vél. Az érintkező körök közét a keretről lenyúló háromujjú palmettácska tölti ki. A sarokkörben jobbra forduló sas. Testtengelye felfelé kissé jobbra dől. Karmában könyv, két kereszttel jelöl­ve. A feje emelt, a jobb szárnya a testé­hez simul, a bal a könyv fölött előre­nyúlik. Az alakításból sok eltűnt. A sas töm­zsi testű, nagy karmú. Lába sima, térd­ben hajló, vastagodó combú. A farka és a jobb szárnya rövid. A jobb szárny lehajló hátvonalú, hegyesedő végű, a bal párhuzamos szélekkel, kerek véggel jelenik meg. Széleinek közét hosszanti, egyenesen zárt vájatsor tagolja. Párhu­zamosan vájatok a farokrész is. A sast tagoló többi vonalból csak a tollazatra utalóknak maradt némi nyoma. A nö­vényi részek tagolása nem látszik, a le­nyúló pánton hosszanti vonalak mara­déka vehető ki. A szalagok laposak. A nagyobb köröké széles középrészű,

Next

/
Thumbnails
Contents