Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - I. ROMÁNKORI KŐFARAGVANYOK - Zselicszentjakab (N. E.)

díszítésmódjával. Díszítésbeli összefüggés sem ezekkel, sem a megfelelő idomú töredékkel (1-13.), sem a hasonló típusú pilisszentkereszti vállkőrészletekkel (1. 1-15.) nem mutatható ki. A domború középrészű palmettaujjak is csak általánosságban emlékeztetnek megfelelő pilisi és veszprémi részletekre (1-1, 2.), valamint hasonló tagolású inda- és szalagformákra (vö. 1-6. is). A volutaszár bekapcsolása a díszítésbe Zselicszentjakabon tűnik fel (pl. 1-11.), sokkal iskolázottabb formában. T. S. Visegrád, Mátyás Király Múzeum 1-15. Vállkőtöredék szalagfonatos dísszel Pilisszentkereszt, ciszterci kolostor romterülete, „másodlagosan beépítve" (1978, Gerevich László ásatása) mészkő 24,5 x 36 x 20 cm 1050-1070 körül Négyszögletes aljú kő sarkos töredéke. A felső síkból csak kevés maradt, a keskeny oldal felső végződése letört. A hosszoldal, balra, meredek, a rövid jóval döntöttebb, homorúan kihajló. Ebből kisebb, abból nagyobb rész maradt meg. Mindkettő sima sávokkal szegett, kissé^mélyített alapú, és tisztán fonatos díszű. A mezőkben két-két szalag különböztethető meg. A széles oldalon, önmagát keresztezve, az egyik kör alakú, a másik, ezen átfűzve, hegyesen a felső sarokra nyúló hurkot ír le. Balra fent és lent egymáshoz közelítve folytatódik mindkettő. Itt - az eredeti hossz közepe táján - két homályos összefüggésű szalagrészlet is látszik. A rövid oldalon valószínűleg két átlós, egymáson átfonódó láncszem részlete látszik, a sarkoknál csúcsos fordulattal. A szalagtípus hárombordás, éles metszésű, a faragás durva. A vállkőtípust Pilisszentkereszten jónéhány más töredék is képviseli (1. Gerevich L. 1977, 5-7. kép is). Valamennyi tisztán fonatdíszes, hasonló szalagú, némelyiken volutas tag is maradt. Az éles metszésű, hegyes szalagfordulatok idoma jellegzetes levéltípus (1-16-18.) tagolásmódjának a forrása lehet. Ennek ellenére a pilisi vállkődíszek elkülönülnek körükben (vö. 1-14.). A tágabb stíluskör a hárombordás, éles metszésű tagolásra főleg indákon nyújt példákat (Szekszárd, félpalmettás, Székesfehérvár, madaras fejezettöredék, vö. 1-4, 8.). T. S. Gerevich L. 1984, 3, 11., 13. kép. Szentendre, Ferenczy Múzeum, nytsz.: Pilis 78.60. 1-16. Oszlopfőtöredék egylevélsoros dísz részletével Pilisszentkereszt, ciszterci kolostor romterülete, „a kerengőből a templomba vezető kapu keleti sarkánál" (1970, Gerevich László ásatása) mészkő 23,5 x 18x9,5 cm 1050-1070 körül Sarkos darab a felső sík részletével, jobbra nagyobb, balra kisebb oldalmaradvánnyal. Az alsó rész és a többi felület törött. Fent függőleges, rézsűsen alávágott zárólemez. A fejezettest alapidomát átlós, ívesen sarokra hajló homorulatok határozzák meg, amelyek lent, oldalközépnél, élben találkoznak. Sarokra hajolva továbbnyúló élük volutaszárul szolgál. A két megmaradt sarokvoluta végigtekeredő, éles metszésű. Alattuk, hegyesen kapcsolódva, domború ívű oldalvonalakkal levél maradéka emelkedik ki, amelyet széleivel párhuzamosan csúcsbafutó, ékmetszésű barázdák tagolnak. A volutaszárak hátának köze rézsűsen visszamélyített. E részt a zárólemczről lenyúló hármas köteg tölti ki, amelynek középső tagja hosszabb. A tagok vége kerek, belsejük kétvájatú, éles metszésű. A faragás durva. A típust más töredékek is képviselik Pilisszentkereszten (Gerevich L. 1984, 10. kép) és - finomabb kidolgozással Visegrádon (1-17.). A levélforma felte1-16. hetően szalagidomból ered (1. 1-16.), előfordul Székesfehérvárott is (1-18.). A hármas köteg motívuma sávkitöltőként alkalmazva felbukkan a koronázási paláston (Kovács - Lovag 1980, 72). T. S. Gerevich László székfoglalója. A Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai és Történettudományok Osztályának közleményei 23 (1974) 149-150; Gerevich L. 1974, 151, 72. tábla; Gerevich L. 1977, 156, 161; Gerevich L. 1984, 3, 7. kép. Szentendre, Ferenczy Múzeum, nytsz. : Pilis 412. 1-17. Fejezettöredék egylevélsoros dísz részletével Visegrád, az esperesi templom közepétől nyugatra (1977 - nagy darab -, Szőke Mátyás ásatása) mészkő 18,5 x 21 x 14 cm 1060-1070 körül Négy darabból ragasztva. Sarkos töredék a felső sík részletével, jobbra kis, balra nagy oldalszakasszal. Az alsó rész hiányos. Az alapidom a pilisszentkeresztivel (1-16.) egyezik, a formálásmód igen szabatos. A levélcsúcs és a jobb voluta sérült. Az átlós homorulatok érintkezését keskenyen ellapították. E sima sáv a volutaszárakon, fokozatosan keskenyedve, éllé alakul át. A középen lenyúló köteg vége háromkaréjos idomú, tagjai egyvájatúak.