Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - X. ECCLESIA EXORNATA: TEMPLOMOK ÉKESSÉGEI, 1300-1500 - Hímzett textilek

tások - Magyarországon kívül - osztrák és lengyel területeken maradtak fenn. Kétségtelen, hogy tervezőjük e régió valamelyik nagy szobrászmühelyéhez tartozhatott. A kőszegi kazulához legközelebb álló domborúhímzés, a bécsi Diözesanmuseum cappája (Madonna, Szent Katalin, valamint Szent Jakab ábrázolással, osztrák és magyar címerrel) Veit Stoss műhelyéhez kapcsolható, s ugyancsak ehhez a körhöz köthető az ábrázolás témájában eltérő, de stílusában igen hasonló krakkói Kmitakazula (Erzbischöfliches Dom- und Diözesanmuseum. Wien, 1973. Kat. 11. Abb. 84.). A kőszegi kazula alakjainak lágyabb formálása, érzelmekben gazdag arckifejezése megengedi azt a feltevést, hogy tervezője Lőcsei Pál mester köréből kerülhetett ki. L. E. Horváth é.n., 626, 629. 30. kép; Lelkes 1960, 150. 9. kép; V. Ember 1980, 9. sz. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz.: 1908.70. X-53. só évtizedeire tehető - a bőségszaru rajza nagyon hasonló Mátyás király trónkárpitjáéhoz -, általános elterjedése azonban a 16. századra jellemző. A kazula hátán lent id. Jakab apostol (a templom védőszentje) mintegy a fejével tartja a fodrosszélű levelekkel és angyalfejekkel díszített konzolt. Ezen holdsarlón áll a sugárkoszorúval övezett Madonna, feje fölé két röpülő angyal tartja a liliomos koronát. Fölötte négykaréjos medalionban Mettercia ábrázolás, balra és jobbra ugyancsak négyes karéjban Szent János evangélista és Szent András. A kazula elején vízszintes sávban Szent János, Szent Jakab és Szent András mellképe. Ehhez, az európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű, monumentális „textil-domborműhöz" hasonló alko-