Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - X. ECCLESIA EXORNATA: TEMPLOMOK ÉKESSÉGEI, 1300-1500 - Poszler Györgyi : Gótikus táblaképfestészet és faszobrászat

X-34. fermarkti oltár és a felsőlendvai domborművek közti kapcsolatról tanúskodik. A felsőlendvai dombormű faragója szorosabban kötődött a mintát adó grafikai laphoz, Gábriel itt térdelő alakja jobban hasonlít a salzburgi ábrázoláshoz, mint a kefermarkti; a Szentlélek Mária fölött lebegő galambja is az eredeti mintáról közvetlenül átvett elem, a kefermarkti Angyali üdvözleten nem szerepel. Igaz, hogy a kezeit széttáró, hátraforduló Mária, feje fölött a Szentlélek galambjával, az 1500 körüli években már ES mester lapjairól is jól ismert. A Jézus születése és a Három királyok imádása domborművek egyes részletei több különböző grafikai lapról származnak. A helyszínt jelző istálló épületének sátortetős, faoszlopokkal alátámasztott tere, benne az ökör és a szamár alakjával, mindkét jelenetre ES mester Jézus születését ábrázoló [Lehrs IL, No. 23.) metszetéről került. A felsőlendvai domborművön Mária a kép közepén térdel. Kezét imára emeli. A válláról lecsúszó köpeny földön fekvő csücskén fekszik az élénken mozgó, dundi csecsemő. Előtte a gyermeket vigyázva, a köpennyel együtt szinte megemelve őt, angyalok térdelnek. A domborműre a Lehrs 22. számú metszet felhasználásával került e részlet. Szent Józsefnek, a síkszerű elrendezésben Mária mögé helyezett, a gyertyalángot a sokszor ismételt kéztartással védő alakja pedig ES mester Lehrs 21. számú metszetéről származik. Még nehezebb követni a sokkal zsúfoltabb felsőlendvai Királyok imádása jelenet mintáit. Mária a kép bal oldalán ül, ölében tartja az elevenen mozgó, az előtte térdelő Menyhért király ládikójába benyúló gyermeket. Gáspár és Boldizsár velük szinte egy síkban a jobb oldalon állnak. A háttérben a királyok között és fölött látható három fej a Jézus tiszteletére érkező tömeg jelzésére szolgál. Mária mögött az imádkozó Szent József félalakját látjuk. Előképként, elsősorban a királyok típusait tekintve, talán Schongauer lapjait idézhet)* ük. A kompozíciók összefüggése a kefermarkti körrel ezeken a jeleneteken is részletekbe menően követhető. A Jézus születése ábrázoláson az imádkozó Mária földre omló köpenyének csücskén fekvő, angyalok által vigyázott Jézuska az, ami a felsőlendvai domborműveket a kefermarkti és több annak körébe tartozó, azonos előképeket felhasználó domborművek csoportjához köti. A 80-as évektől jelenik meg az oltárokon ez a motívum, sok más példa mellett szerepel a Vizitáció jelenet kapcsán már idézett Maria Laachi főoltáron, a kefermarkti oltáron és a blaubeureni Klosterkirche főoltárán is (Schliewen 1993, 98.). A felsőlendvai dombormű így ezen kompozíciós sorozat későbbi, provinciális példájának tekinthető. A királyok imádása jelenetek esetében nem ismert a különböző domborművek közti szoros kapcsolatot megteremtő grafikai előkép. Az egyes kompozíciók részletekbemenő hasonlósága így csak az azonos műhelytradícióhoz való tartozással, a mintaadó kefermarkti oltár domborművén kialakított modell közvetlen felhasználásával, másolásával magyarázható. A Vizitáció jelenet elemzésekor már említett Wartberg an der Krems-i oltár Királyok imádását bemutató jelenetét az újabb szakirodalom is a kefermarkti dombormű részleges másolatának tartja (Schultes 1993, 52.). Ugyanez mondható el az eggendorfi Schlosskapelle domborművéről, és ugyanebbe a sorba tartozik a felsőlendvai ábrázolás is. Elegendő csak a három királynak az ülő Mária előtt egy sorban, egymás mögött elhelyezkedő alakjait, vagy a félalakban ábrázolt Szent Józsefet megfigyelni a hasonlóság bizonyítékaként. A másolás jó példája a felsőlendvai dombormű Boldizsár alakja. A kor divatjának megfelelően harisnyát, hegyesorrú cipőt, bő ujjú inget viselő, lábait szinte tánclépésben keresztező kefermarkti királyalakból, itt kitekert mozdulatú, nehezen meghatározható ruházatú, széles arcú figura lett. A felsőlendvai domborműveket tehát elsősorban a hasonló kompozíciók kötik a kefermarkti oltárhoz, illetve annak köréhez. Ennek magyarázata az azonos grafikai előképek felhasználása - pl. az Angyali üdvözleten vagy a Vizitáción - másrészt a feltehetően a grafikai mintákból való válogatás után a kefermarkti oltár műhelyében, a faragványokon kialakított kompozíciók követése, pl. a Királyok imádása esetében. Előbbi, mivel az Angyali üdvözleten jól