Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - X. ECCLESIA EXORNATA: TEMPLOMOK ÉKESSÉGEI, 1300-1500 - Poszler Györgyi : Gótikus táblaképfestészet és faszobrászat

következetes formálásáról, úgy szabályos térábrázolásról sem: a megvilágított kőpárkány túlzottan előreugrik, a padozatról pedig minden bizonnyal lecsúszna az amúgy is papírkivágásnak ható figura. A színek kezelésében, az árnyékolásban és a rajzban viszont nagy érzékenységet és jártasságot mutat a festő. Összetartozik a (X-23.) és (X-24.) számú képekkel. V. Zs. közöletlen Vác, Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény, ltsz.: 93.1.3. X-26. Szent Afra A toponári (ma Kaposvár része) Festetich kastélyból való. Keszthelyi Péter hagyatékaként került a váci püspökség tulajdonába 1982-ben. fenyőfa, tempera 67,5 x 32,5 cm 16. század eleje A feltehetőleg egykor szárnyasoltár külső képsorozatához tartozó, kettéválasztott tábla Afrát, az augsburgi mártírnőt ábrázolja, akit bátor hitvallásáért ítéltek máglyahalálra 570 körül. Csodálatos megtérése egy Narcissus nevű püspök közreműködésével történt, aki Diocletianus császár keresztény-üldözéseinek idején az akkor még örömleány házában rejtőzött el. Felmagasított fejkendőt, magasan, a mell alatt megkötött zöld ruhát és nyaknál összefogott, vörös köpenyt visel. Az elvágott fatörzshöz kötött kezei erőtlenül csüngenek. A ruha szegélyébe apró lángnyelvek kapnak bele. A kép jobb oldalán kanyargó folyócska bizonyára a Lech vizére utal, melynek szigetén halt mártírhalált. A tábla öszszetartozik a (X-27.) számú Szent Egyed képpel. V. Zs. közöletlen Vác, Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény, ltsz.: 93.1.5 X-27. Szent Egyed A toponári (ma Kaposvár része) Festetich-kastélyból. Keszthelyi Péter hagyatékaként került a váci püspökség tulajdonába 1982-ben. fenyőfa, tempera 67,2 x 32,3 cm 16. század eleje Igen elnagyoltan megfestett, dombos táji háttér előtt álló magas, szikár szerzetes. Krapplak-vörös színű ruhájának párhuzamos redői csak fokozzák az alak oszlopra emlékeztető hatását. Kissé megbillentett fejtartással balra tekint. Domború, magas, tonzúrás koponyája körül a glóriát erős kontúr szegélyezi. Jobbjában apáti méltóságát jelző, fehér sudariumos, arany pásztorbotot tart, balját pedig a mellette álló, kecses szarvastehén feje fölé helyezi. Habitusának bő, hosszú ujja dekoratív redőkben törik meg. A tájat gyér, stilizált növényzet tarkítja, az előtérben kétoldalt virágokkal. Összetartozik az ugyanezen gyűjteményből származó Szent Afra képpel (X-26.). V. Zs. közöletlen Vác, Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény, ltsz.: 93.1.6 X-27. X-28. Mária a gyermek Jézussal Kőszegről festett, aranyozott hársfa, 1500 körül Mária szokatlan módon úgy tartja kezében a gyermek Jézust, hogy a gyermek combját tartó jobb, és lábfejét tartó bal keze nem ér össze. Tarkójára csúszott fejkendője Jézust emelő bal keze alól bukkan ki, érdekes mellékhangsúlyt adva mindkettőjüknek. A barokk korban kegyszobornak tekintették, akkor helyezték el az oltár fölötti üvegajtós tabernákulumban, ahol jelenleg látható. A két figura fején látható korona és valószínűleg festésük és alapozásuk is akkori, sőt feltehetőleg középkori rétegek is megőrződtek alatta. A figura természetes bája, ruhájának ötletesen dekoratív elrendezése révén jelentős darabjaink közé tartozik, stílusának eredete ennek ellenére nem könnyen határozható meg. A derűsen ünnepélyes tartás és nézés a kor sváb szobrászaténak java alkotásaiból vezethető le, de a fejformálás és arckifejezés