Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IX. KÉSŐKÖZÉPKORI MINIATÚRA-FESTÉSZET ÉS RENESZÁNSZ KÖNYVKULTÚRA - Kódexek, nyomtatott könyvek

érdekessége a latin nyelvű előszó után levő két kéztől származó, 16. századi bejegyzés, mely egy „süly" (= fekély, kelés) elleni ráolvasás kétféle leírása magyar nyelven, illetve az elmondásra vonatkozó utasítás latinul. (A kézírásos bejegyzés legújabb közlése: Szem meglátott, szív megvert. Magyar ráolvasások. Vál. Pócs É. Budapest 1986, 154.) papír, [4], 208 (helyesen 206), 158, [14] levél, 185 x 140 mm Bastard típussal nyomtatva, a fametszetes címlapon a szöveg vörös nyomással, fadúcról készült. Sylvester János Újtestamentum-fordítása az első Magyarországon nyomtatott magyar nyelvű könyv. A kisnemesi származású fordító a mohácsi csata évében, 1526 őszén kezdte meg tanulmányait a krakkói egyetemen, ahol a magas szintű humanista oktatásban erősen hatottak Erasmus eszméi, s nagy fontosságot tulajdonítottak a bibliai tanulmányokhoz szükséges három „szent" nyelv, a héber, görög és latin oktatásának. Itt Sylvester mindhárom nyelvben alapos tudást szerzett, majd nyelvi és grammatikai ismereteit 1529-től a wittenbergi egyetemen gyarapította, ahová Melanchthon iránti tisztelete vezérelte. Tudatosan készült a Biblia magyar fordítására, s ösztönzően hatott rá Erasmusnak a görög szöveggel együtt kiadott latin Újszövetség-fordítása (Basel, 1516.), illetve Luther német fordításán kívül az 1520-as években Krakkóban megjelent, részleges bibliafordítás lengyel nyelven. Az Újszövetségi Szentírásból már korábban is jelentek meg részletek magyar fordításban, így Szent Pál levelei Komjáti Benedektől (Krakkó 1533.), valamint a négy evangélium Pesti Gábor fordításában (Bécs, 1536.), sőt már a 15. század elején, a huszitizmus hatására is készült magyar bibliafordítás, de ennek csupán részei maradtak fenn kódexekben (Apor-, Bécsi- és Münchenikódex). 1534-ben Sylvester Nádasdy Tamás, a későbbi országbíró és nádor szolgálatába szegődött, Sárvár-Új szigeten levő iskolájának tanítója lett. A humanista műveltségű főúr, maga is erazmista, támogatta Sylvestert tudós terveiben, s valószínű, hogy az ő ösztönzésére hozta létre birtokán a nyomdát, ahol 1539-ben megjelent Sylvester Grammatica Hungarolatina című munkája, mely lényegében az Újtestamentum fordításához készült előtanulmány, az első magyar nyelvtan. IX-29.