Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - VII. KÉSŐGÓTIKUS ÉS RENESZÁNSZ KÖFARAGVANYOK - Az ozorai vár (K. T.)

keskeny lemez. Az enyhe homorlattal mélyülő mezőben váza domborművé­nek töredéke, mellette jobbra hosszan lecsüngő gyöngyfüzér. A váza erősen keskenyedő fölső részét fogasvésővel faragott akanthuszlevelek borítják, öb­lösödő testét szemcsézett alapon emel­kedő laposdombormű díszíti: aulost fúvó hippokampos s a hátán ülő Néreis figurája. Ugyanehhez a keretkőhöz (azonos profilja alapján) még két másik töredék is tartozhatik: egyiken váza fragmentuma, öblösödő részén lobogó fáklyával, másikon (mely a keret bal oldalából való) lecsüngő gyöngysor, végén rövid bojttal. A kyma-tagos ke­rettel szegett mezőben eredetileg egy­másra tornyozott vázák álltak, néme­lyik pereméről gyöngysor függött. A kompozíciónak a korban számtalan párhuzama van, s a későbbi pécsi kőfa­ragványok között is akadnak rá példák (G. Sándor 1984, 22, 45, 48, 52, 53. képek). A faragvány t a rajta látható mitoló­giai figurák teszik rendkívül becsessé. Tengeri istenek kőbefaragott ábrázolá­sai a hazai anyagban ritkák (Eszter­gomban: Mikó 1988, 133-134.) s csak a miniatúra-festészetben jelennek meg gyakran, a kódexekben és az armáliso­kon - bár legtöbbször ott is címert tar­tanak. Az antik szarkofág-dombormű­veken, cameókon és intagliókon megőr­zött thiasos-motivumot (mely szarkofá­gokon a halhatatlanságot idézte) a re­neszánsz idején újították fel. Itt talán nem több dekoratív elemnél. M. Á. Szőnyi 1906, 762. sz.; Szőnyi 1929, 533, 536.; Feuerné 1977, 24., 74. kép; G. Sándor 1984, 20-21, 71., 4. kép Pécs, Janus Pannonius Múzeum VII-56. Ajtókeret szárkövének töredéke rozettákkal Pécsett, a Székesfehérvár utca 3. szám alatti épület - Katona Győr Zsuzsa vezette - régészeti feltárása során került elő 1980-ban. mészkő m. : 40 cm, sz. : 32 cm, v. : 27 cm 1510-1520 Az ajtó bal oldali szárkövének alsó sar­kát megőrző töredék homloklapját le­mezzel kereteit négyzetes mező tölti ki, VII-56. benne nyolc szirmú rozetta. E sarok­dísz fölött kezdődik az ajtókeretet egy­kor végigkísérő díszítmény: negyed­pálca, keskeny lemez, homorlattal mé­lyülő szélesebb lemez keretelte mező, amelyben rozetták sorakoztak. A legal­só rozetta fele van csak meg: az öt­vagy hatszirmú rozettát keskeny szalag ölelte körül, a sarkok felé pedig egy-egy hegyes levél nyúlik ki. A kő bal oldala nagyolt, háta is (benne csaplyuk), jobb oldala rovátkolt, alja sima, teteje törött. A faragvány a gazdagabban díszített nyíláskeretek közé tartozott Pécsett; jól képviseli a városban az 1510-es évektől kibontakozó reneszánsz kőfaragást. M. Á. közöletlen Pécs, Janus Pannonius Múzeum, ltsz.: 81.10.1. VII-57. Sírkő koszorúba fogott címerrel A pécsi középkori domonkos templom - Kárpáti Gábor vezette - régészeti feltárása során került elő, 1989-ben. vörösmárvány m.: 110,5 cm, sz.: 112,5 cm, v.: 13 cm 16. század első negyede Címeres sírkő fölső részének nyolc (összeillő) darabból álló töredéke. A sírlapot keskeny lemez, s belül ho­morlat keretelte; tagolatlan középső mezejében szalaggal összefogott babér­koszorú ölelte körül a címerpajzsot, amely mögül kétoldalt egy-egy S­vonalú szalag libben elő. A pajzsban egy madár figurája látható, amint egy gömbölyű tárgyba (gyümölcsbe ?)

Next

/
Thumbnails
Contents