Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - VII. KÉSŐGÓTIKUS ÉS RENESZÁNSZ KÖFARAGVANYOK - Az ozorai vár (K. T.)

csíp. Alul jobbra széles szalag kanyarog. A sírkő felülete nagyon kopott, hosszú ideig járhattak rajta. A koszorúval övezett címeres sírkövek divatja az 1500 utáni esztendőkben jelenik meg Magyarországon, s ez az alVantica motívum 1515 körül illuzionisztikus kompozíciós renddel párosul abban az esztergomi műhelyben, amelyben Ioannes Fiorentinus is dolgozott. E pécsi sírkő az egyszerűbb koszorús sírkövek közé tartozik - a koszorú nincs felfüggesztve, csak a címer mögött lebegnek szalagok - mégis aligha készült helyben; anyaga is arra utal, hogy inkább készen kifaragva jutott ide. K. G. közöletlen Pécs, Janus Pannonius Múzeum, ltsz.: 93.25.1. VII-58. Izdenci Katalin sírköve A pécsi középkori domonkos templom - Kárpáti Gábor vezette - régészeti feltárása során került elő, 1988-ban. mészkő m.: 165 cm, sz. : 87,5 cm, v.: 16 cm 16. század első negyede Kétcímeres, feliratos sírkő kilenc részben összeilleszthető - töredéke. A körirat széles lemezen fut, amelyet kétfelől erős pálca kísér. A középmezőt, amely a félpálca melletti keskeny lemezből enyhe homorlattal mélyül, két (egymást középütt érintő), élére állított s karéjokkal bővített négyzet tölti ki, közepükön egy-egy szalagokra függesztett címerpajzzsal. A fölsőben egy kakasra támadó hosszú farkú állat (róka ?) látható, csillag és stilizált liliom (?) között; az alsón egy horgokból öszszeállított családjcgy (X alakú idomhoz fölül középütt csatlakozik az ötödik horog). A karéjos négyzetek s a körirat közötti szabad teret delfinek töltik ki: a négy sarokban egy-egy, középen pedig kettő-kettő összekötve. A belülről olvasható, töredékes körirat (az enklávékat feloldva) így szól: [ ]HONESTISSIMAVLTIMI- DIEF / MEMORES[.]IBI / [.JVISQ P[..]TERIS ViV[ ]Os VER Alul, a címerek alatt, feliratos tábla, rajta három sornyi szövegtöredék: CATERI(N)E BENE[ ] I3DEN

0 FI DE[ ] [..]OMN[ ] A figurális címerkép ügyetlensége ellenére a sírkő gondos, jó minőségű kőfaragómunka, s nagy gyakorlatú mesterre vall, aki főleg épület-tagozatokat faraghatott. Két stílus határán áll : a karéjos keretek, de maguk a címerpajzsok is, pálcaként kiemelkedő keretükkel s szalagjaikkal szinte áttört gótikus rácsozatot alkotnak a sírlap mezejében; a szalagra függesztett pajzsok, s a nagyon szépen faragott delfinek azonban mind alVantica motívumok. K. G. Kárpáti 1991, 166., 6. kép Pécs, Janus Pannonius Múzeum, ltsz. : 93.25.2.