Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - VII. KÉSŐGÓTIKUS ÉS RENESZÁNSZ KÖFARAGVANYOK - Az ozorai vár (K. T.)

A középkori Ötvös falu, amely a 14. század vége óta a Batthyányaké volt, a következő század eleje óta leányágon az Alapiaké, 1500 után Alapi András és Batthyány Margit fiáé, a Batthyánycsalád által örökbefogadott és annak nevét is felvevő Benedeké, aki 1506-tól 1525-ben bekövetkezett haláláig királyi kincstartó, később budai várnagy. A kastélyt ő építtette, 1510 tavaszán innét keltezett levele szerint már állt. 1532-ben Ferdinánd király nevében Pekry Lajos, őtőle 1537-1538 fordulóján a Szapolyai-párti Török Bálint foglalta el, aki akkor felrobbantotta. K. T. Magyar 1973.; Magyar 1974, 27-58.; Schallaburg 1982, Nr. 822.; Koppány 1984, 210. Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum, ltsz.: 73.1733/49. VII-54. Kerettöredék rozettákkal Provenienciája tisztázatlan. Szőnyi Ottó a pécsi püspöki múzeum kőtáráról írott katalógusában (1906) ismerteti, vörösmárvány m.: 51 cm, sz. : 31 cm, v.: 22 cm 1505-1521 Nyíláskeret baloldali szárkövének alsó sarkát megőrző töredék. Homloklapját két keskeny szalag által szegett, enyhén homorodó mezőben levélköteggel kapcsolt rozetták díszítik; az egyszer örvénylő, másszor egyenes állású szirmokból összeillesztett rozetták szabályosan váltakozó sort alkotnak. A keskeny szalaghoz belül széles lemez csatlakozik, mely törésvonallal ér véget. (Az eredeti profil a keret másik - itt ki nem állított [Szőnyi 1906, 761. sz.; G. Sándor 1984, 6. kép] - töredéke alapján egészíthető ki: a lemezt gyöngysor kísérte s mellette újabb lemez.) A keretkőnek egykor a nyílás felé tekintő lapja csiszolt felületű, bal oldala, alja, s hátoldalának a nyílás felé eső fele érdesen megmunkált (másik fele nagyolt), felső része törött. A keret nemes anyaga s jó kvalitása reprezentatív funkcióra utal. A városban a Jagello-kor második felében fontos szerepet játszó alVantica stílus első rétegéhez tartozik s dekorációja - a levélköteggel kapcsolt rozettasor- szorosan köti a pécsi körre később olyannyira jellemző rozetta-díszes faragványokVII-54. hoz. Ez a díszítés reneszánsz közhelymotívum s ilyenként aligha alkalmas távoli stílushatások kimutatására, a faragvány anyaga viszont a pécsi alVantica építészet kezdeteit az ország központi részeihez (leginkább Budához) kapcsolja. (A Győrött felbukkant, azonos profilú rozettás vörösmárvány kerettöredék újabb problémákat vet föl: VII-47.) A keret eredeti záródására nincs támpontunk; rekonstrukciója (G. Sándor 1984, 7. kép) illuzórikus. M. Á. Szőnyi 1906, 760. sz.; Szőnyi 1929, 533, 536.; Genthon 1959, 254.; Balogh 1966, I, 219.; Feuerné 1977, 24., 73. kép; Schallaburg 1982, Nr. 639.a.; G. Sándor 1984, 20-21, 71., 5. kép Pécs, Janus Pannonius Múzeum VII-55. Kerettöredék mitológiai figurákkal díszített vázával Provenienciája tisztázatlan. Szőnyi Ottó a pécsi püspöki múzeum kőtáráról írott katalógusában (1906) ismerteti, vörösmárvány m. : 27 cm, sz. : 30 cm, v. : 16 cm 1505-1521 Pilaszter vagy szárkő töredéke. Jobb oldalon a keret profilja: lemez, kyma,