Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - VII. KÉSŐGÓTIKUS ÉS RENESZÁNSZ KÖFARAGVANYOK - Esztergom (M. Á.)

VII-39. Pilasztertöredék A pilisszentkereszti ciszterci kolostor (Gerevich László vezette) régészeti feltárása során került elő 1968-ban, a nyugati szárny legdélebbi helyiségében. A szentendrei Ferenczy Múzeumtól vette át a Magyar Nemzeti Galéria 1990-ben. márga m. : 5 cm, sz. : 22,5 cm, v. : 4,6 cm 16. század eleje Pilaszter töredéke koronázó párkánynyal és falazási tömbbel. A lemez, lemez, szíma, pálca, lemez tagolású, igen finoman faragott párkány mindkét sarka letörött. A pilasztermező keskeny töredékének bal oldalán gombra erősített szalagvégek jelképes hurkai. Középütt felfelé ívelő, karcolt vonalak. Felső lapja illesztésre faragott, hátlapja is, benne csaplyuk. Alul és kétoldalt törött. M. Á. közöletlen Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 94.6.M. VII-40. Kőtöredék felirat és díszes szalag részletével Veszprém, Szent György-kápolna, a nyugati bejárat befalazása 1957, H. Gyürky Katalin ásatása. A kisebb darab : helyreállítási terület 1960. vörösmárvány m. : 48 cm, sz. : 45 cm, v. : 13 cm 1470 körül Két darabból ragasztva. Sima felületen balról ívesen felnyúló, visszahajló, majd újabb hajlással és hasonló ívvel jobbra tovább nyúló és feltekeredve végződő feliratos szalag és ennek legvégére nehezedő keskenyebb, díszes, valószínűleg infulához tartozó szalag részlete. A felirat antikvabetűs. Elválasztó jelei betűnagyságúak, középső, gúlásan négyzetesre metszett pontból VII-40. és fent jobbra, lent balra kunkorodó finom, hajlékony vonalú vesétekből állnak. A szöveg kivehető része: [E]PI W / OPVS. A díszes szalagon kétoldalt sima szegélysáv, mellette gömbölyű tagokból álló gyöngysor, középen zsinórszegésű, szélesebb sáv, amelyben különböző gyöngycsoportok négykaréjos, részben körbe írt formákkal váltakoznak. Lent is zsinór szegi a sima sávok közötti részt. Lefelé domborított lemezre emlékeztető tag következik, amelyen négy villás talpú liliom sorakozik. Ezt törött, domború tag zárja, alatta zeg-zug vonalú zsinórzat, Valakjaiban függőleges, szögletes rudacskákkal és ezekhez lent kapcsolódó, csomókra utaló kerek töréssel. Köröskörül és hátul törés, a díszes szalag felső részénél és ettől jobbra elöl is törés. A felirat nyilván Vetési Albert püspökre utal, akinek címere a díszes szalagtól jobbra helyezkedhetett el. A rudacskás zsinórzat előjön Vetési jól ismert címeres emlékén, az „oszlopfő"-n, amely valójában pillérfő, 1467es évszámot visel, és alighanem a székesegyházból való (ld. Tóth S. 1994.). Vetési másik, töredékesen rekonstruált címeres emlékéhez, a Szent Györgykápolna nyugati kapujának timpanonjához, amelynek kompozíciója, közepén a püspöki jelvénnyel és kétoldalt feltekeredő szalagon a felirattal, áttekinthető, szöveges szalagvég címertől balra nem tartozhatott. A töredék feltehetően Vetési harmadik művéből, a Szent György-kápolna Krisztus teste, Szent Albert, Lőrinc, Sebestyén és Januarius, valamint vértanútársaik tiszteletére létesített márványoltárából való, amely 1473-ban már állt (Gutheil 1977, 80-81.). T. S. H. Gyürky 1963, 345-346, 382-383, 392 (VI. tábla), 407 (XXI. tábla); Schallaburg 1982, Nr. 626. Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum, ltsz.: 58.18.34. VII-41. Pilaszter töredéke kandeláberrel (?) és gyöngysorokkal A veszprémi székesegyház régészeti kutatása során került elő, az északi sekrestyeépítmény keleti, barokk falából, kívül, Tóth Sándor feltárásán, 1970-ben. A rajta lévő (vörös és sárga, márványt utánzó) festésnyomokból ítélve a töredék