Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - VII. KÉSŐGÓTIKUS ÉS RENESZÁNSZ KÖFARAGVANYOK - Esztergom (M. Á.)

VII-32. alsó és bal oldali lapja illesztésre faragott, háta nagyolt; fölül és jobbra törött. A fríz indadísze stilárisan a Bakóczkápolna faragványaihoz kapcsolódik; ahhoz a végső soron velencei eredetű stílushoz, melynek emlékei Esztergomon kívül Nyékről (a királyi villából), Pécsről (Szathmári György püspök tabernákuluma) és Váradról ismertek a 16. század elején. Balogh Jolán 1519 és 1524 közé datálta, mondván, hogy a sárkányfej magán viseli a Bakócz-kápolna fehér márvány oltárának (Andrea Ferrucci, 1519) hatását. Nem hiszem, hogy egy ilyen kvalitású, feltétlenül Itáliából érkezett mesternek Esztergomban kellett volna megpillantania ezt a motívumot. Az inda vonalvezetése a kápolna faragványait idézi, kidolgozása azonban különbözik azokétól: metszete szögletes. Eredeti elhelyezésére semmi támpontunk nincs. M. Á. Balogh 1955, 4L, 168. kép; Schallaburg 1982, Nr. 826. VII-33. Pilaszterfejezet töredéke a Bakócz-kápolna homlokzatáról Esztergom; a kápolna áthelyezésekor (1823) pusztult el valamennyi pilaszterfejezet, amelyek Packh János felmérésén jól látszanak (Balogh 1955, 51. kép). vörösmárvány m.: 21 cm, sz.: 34 cm, v.: 12 cm 1508-1510 A Bakócz-kápolna Szent Adalbertszékesegyházba nyíló homlokzatának bal oldali pilaszter-párjából való töredék; a bal oldali pilaszterfő mögötti félpilaszter-fejezet töredéke. Erős félpálcán, redőzött, lebenyszerű levél mögött sorakoznak az akanthuszlevelek; balra a redőzött levél lemez-szerű ere indul, jobbra a redőzött levél nincs kifaragva, a pálcát pedig 45°-ban lemetszették: ide illeszkedett a másik, előrébb álló pilaszter. Nagyon gondosan faragott részlete volt ez a homlokzatnak, amely biztosan nem látszott; az akanthusz levelek elrendezése oldottabb, mint a belső tér pilaszterfejezetein. M. Á. közöletlen Esztergom, Vármúzeum