Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - VII. KÉSŐGÓTIKUS ÉS RENESZÁNSZ KÖFARAGVANYOK - A budaszentlőrinci pálos kolostor (B. Z.)

re urbinói példákat említett. Értékelését megerősíti a két pilaszter-elem mélyen hátranyúló, simára csiszolt balilletve jobboldali síkja. Eszerint - a közölt rekonstrukciós rajztól eltérően - a nagyobb (a) töredék a kandalló jobboldali pilaszterének része volt, míg a kisebb, új lelet (b) a bal oldalhoz tartozott. F. I. a: Balogh 1966, I, 164., II, 204. kép; Schallaburg 1982, Nr. 324.; Balogh 1985, 158., 47. kép; Horler 1986, 73., 9. kép; Horler 1987-1988, 61., Fig. 66.; Braunschweig 1991, Nr. 967. b: Feld 1993, 5. kép (tévedésből fekvő formátumban) Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, a: ltsz.: 435, 437.; b: ltsz.: 94.57,1. A BUDASZENTLŐRINCI PÁLOS KOLOSTOR

1 (VII-23-24.) A kolostor első gótikus templomának belsejében egy szögletes alaprajzú kápolna került elő, amely még a pálosok megjelenése előtt épült, s amelyet 1290-ben említenek.

2 A pálos kolostort 1300 táján alapították, majd felépülte után ide került át a rend központja. A 14. század elején felépült egyhajós, poligonális szentélyzáródású templom északi hajófala hosszabb volt, mint a déli. A templom északi zárófalának belső oldalán egy oltáralapozás került felszínre. A kerengő a templomtól északra állt, keleti szárnyához kicsiny méretű priori kápolna csatlakozott. Az első kolostort - vagy annak egy részét - fal vette körül. A kerítésfal délkeleti sarkában ciszterna volt.

3 Valószínűleg a 14. század elején építették a kolostor nagy kelet-nyugati irányú csatornáját is, amelynek hosszabb szakaszát tártuk fel a kerengőudvar északi vége alatt. Az udvar északkeleti sarkában ásott kutatószondában sikerült a csatornát az aljáig kitisztítani. A profilja itt ugyanolyan volt, mint amilyet az 1958-as ásatások során a csatorna kissé keletebbi szakaszánál megfigyeltek.

4 Ez a csatorna lehetett az, amely a 14. század nyolcvanas éveire eldugult. Ezért kellett Kamanczy János vicarius generálisnak új csatornát készíttetnie.

5 Az 138l-es torinói béke után Budaszentlörincre kerültek Remete Szent Pál földi maradványai.

6 A gótikus templomot kápolnává alakították át. A hajó keleti végében húzott észak-déli irányú fallal lerövidítették a korábbi templomot, s ugyanakkor a szentélyt is átalakították. Ekkor építették föl a háromhajós templomot. A szentélyhez keletről befutó építési szint alatti járószint alatt Zsigmond király 1387-1427 között használt parvusa került elő.

7 1387-ben tehát még épült a templom. Egy 1403-ban kiadott oklevélben viszont „a mi új egyházunk"-at említik,

8 tehát a háromhajós templom ekkorra már elkészült. E templomtól északra egy folyosót alakítottak ki, amelyen keresztül az ereklyekápolnát lehetett megközelíteni. A kerengőt megnagyobbították, s egy nagyobb méretű priori kápolnát is emeltek. A Zsigmond-korban a keleti kerengőszárny keleti falát elbontották, megszüntetvén a kerengőfolyosót. A kiszedett fal árkának aljában Zsigmond király egyik pénzét találtuk meg.

9 Az átalakítással keletkezett tizenegy méter széles tér az új káptalan terem lehetett. A 15. században tovább bővítették a kolostort. 1488-ra készült el a Szent Lőrinc egyház déli oldalán egy kápolna Budai Kovács Márton költségén.

10 Ugyanebben az időben a Remete Szent Pál kápolnát is átépítették. 1486-ra a kápolna az ablakokig készült el, s az építkezést csak 1492-re fejeztette be Tharispán Albert budai várnagy.

11 II. Gergely rendfőnöksége alatt, az 1508 táján kezdődött, és öt évig tartó építkezések során új gyüléstermet, új sekrestyét építettek, s ugyanekkor készült a háromhajós templom új szentélye is.

12 A templom pusztulásakor bezuhant bordák egy részét is sikerült feltárni,

13 s meg lehetett kísérelni a