Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - VII. KÉSŐGÓTIKUS ÉS RENESZÁNSZ KÖFARAGVANYOK - A nyéki királyi villák (F. I.)

Balusztrád osztópillérének töredéke, két, egymásra merőleges faragott síkján egyszerű, lapos élszedés keretezte tükör, illetve középen medalion, utóbbiban mindkét oldalon W betű - II. Ulászló monogramja. A kőfaragvány az alja kivételével minden oldalán törött, illetve hasadt, az eredeti - pontosan már meg nem állapítható formájú és méretű - pillér mintegy harmadrésze lehet. Az eddig feldolgozott nyéki faragvány-anyagban egyedülálló, mivel ott csak a lengyel és magyar címerek fordultak elő baluszterpilléren. De egyedülálló abban is, hogy hosszoldalához nem félorsók csatlakoznak, ez arra utal, hogy földszinti balusztrád része lehetett. Bár méretei némi eltérést mutatnak, ugyanabba a baluszterpillér csoportba sorolható, amelyből eddig főként a lengyel címeres darabbal foglalkozott a kutatás. [Holl 1959, 276., 6. kép; Horler 1987-1988, 139-140., Fig. 11-15.; Braunschweig 1991, Nr. 964.; Schallaburg 1982, Nr. 723.) E csoport darabjaiból kísérelte meg Horler Miklós az I. épület (lakópalota) északnyugati oszlopos loggiájának rekonstrukcióját (Horler 1986, 5, 7. kép; Horler 1987-1988, Fig. 32, 52.). Míg keltezésében egyöntetű a kutatás, az eltérő tagozatú, legszebb darabján virágdíszszel rendelkező baluszterosztó-csoportot Balogh Jolán Mátyás korára helyezi (Garády 1932-1933, 68. kép; Garády 1941, 7.; Balogh 1966, II, 206. kép; Balogh 1985, 48. kép). Horler Miklós viszont szintén Ulászló-korinak tartja és a II. épület feltételezett emeleti balusztrád jához köti (Horler 1986, 10, 12. kép; Horler 1987-1988, Fig. 19-21.; Braunschweig 1991, Nr. 965.). F. I. Feld 1993, 4. kép Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, ltsz.: 94.56.1. VII-22. Pilasztertöredékek trófeákkal a: Budapest, II. Hűvösvölgyi út 78. A nyéki királyi villák I. épületének romjai közül, Garády Sándor feltárása, 1931-1933. b: Budapest, II. Hűvösvölgyi u. 78. A nyéki királyi villák I. épületétől keletre, bontási törmelékrétegből, 1992. márga a: m. : 62 cm, sz. : 45 cm, v. : 18 cm b : m. : 58 cm, sz. : 20 cm, v. : 7 cm 1500 körül A két, azonos szerkezethez tartozó pilasztertöredék egyforma, keskeny szegéllyel keretezett, enyhén íves hátterű tükörrel rendelkezik. Ebben a nagyobb (a) darab esetében felfüggesztett fegyverek, gyümölcskosár, fáklyák, páncél, lobogó szalagok. Hasonló trófeás díszítés figyelhető meg a kisebb, töredékes (b) darabnál, érdekes, hogy itt a páncél keresztben van felfüggesztve. Balogh Jolán a korábban megtalált darabot díszesebb ajtó vagy kapu keretének vélte és Mátyás korára helyezte, hangsúlyozva, hogy díszítésének motívumai a budai palota hadijelvényes töredékeire emlékeztetnek. Bár szerinte Mátyás nyéki építkezései 1486-ban már befejeződtek, Nagy Emese a pilasztert 1486 és 1490 közé helyezte, magyar mester munkájának tartva (Schallaburg 1982, Nr. 324.). Horler Miklós álláspontja szerint viszont az 1500 körül emelt lakópalota egyik kandallójához tartozott, egy rozettás konzollal, tojássoros párkányelemekkel, továbbá egy indadíszes frízzel együtt, mely utóbbit Balogh Jolán is Jagelló-korinak tartotta. Párhuzamként, mind a kandallótípusra, mind pedig a motívumok együttes fellépésé-