Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

TANULMÁNYOK - Takács Imre: A gótika műhelyei a Dunántúlon a 13-14. században

sos szobrok stílusa a Rajna-vidék és Franciaország felé mutat. A nyilvánvalóan személyes főpapi címer használata a családi jelvénnyel együtt a kuriális bíborosok heraldikai reprezentációs szokásaihoz igazodik (22. kép). Magyarországon is találunk példát az egyházi alkalmi címeralkotásra Demeter esztergomi érsek bíborosi pecsétjén

36 (23. kép). A 14. századi magyarországi kőszobrászat egyik csúcsteljesítménye bizonyosan a székesfehérvári prépostsági templomban felépített, ma már csak szánalmas töredékeiből ismert Anjou sírkápolna.

37 A nemrég Horváth István által Esztergomban felfedezett, talányos kialakítású és hovatartozású, vörösmárványból faragott gisant-töredék értelmezése a székesfehérvári síremlékek szempontjából is rendkívül tanulságos (IV-47.). A nyilvánvalóan 14. századi, s az értékelhető részletek tanúsága szerint valószínűleg az un. Nagy Lajos-síremlék (IV-48a.) mestere által faragott esztergomi töredék Horváth István megalapozott feltevése szerint Nagy Lajos 1350-es aversai végrendeletével, illetve az azt követő alapítványával hozható összefüggésbe. A Névtelen Minorita krónikájában fennmaradt szöveg a francia udvarban szokásos, külön helyre való szív-temetés magyarországi ismeretét is bizonyítja.

38 A legvalószínűbbnek az látszik, hogy a király a temetkezési helyének első kiválasztásával egyidejűleg felújíttatta az esztergomi ferences templom szentélyében álló Árpád-kori királysírokat, IV. Béla, Mária királyné és Béla herceg síremlékét. E három síremlék közös 22. kép: Adam Easton bíboros (tl398) címere síremlékéről, Róma, Santa Cecilia in Trastevere (Gardner 1993) 23. kép: Demeter esztergomi érsek (1378-1387) bíborosi pecsétje, Esztergom, Káptalani Levéltár, Fund.2. 24. kép: VI. Kelemen pápa (11352) síremléke, részlet, La ChaiseDieu, apátsági templom (Gardner 1993) feliratát, amelyet teljes egészében a Képes Krónika írója örökített meg, a forráskutatás egyértelműen a király halálánál jóval későbbre, a 14. századra datálja.

39 A tumbatöredék és a felirat összetartozásának lehetőségét az is erősíti, hogy a 18. században a négysoros vers első két sorát tartalmazó feliratos követ még látták Esztergomban, valószínűleg a várban. A töredéken látható, javításra utaló nyomok is arra utalnak, hogy elkészült és felállított, később egyszer még helyrehozott királyi síremlék része volt, amely csakis IV. Béla királyé lehetett. Esztergom 1526-os török ostroma idején érhette a városi ferences templomban álló királysírt