Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - V. GÓTIKUS ÖTVÖSMŰVÉSZET, BRONZMUVESSEG ÉS A SOKSZOROSÍTOTT MŰVÉSZET EMLÉKEI - Kályhacsempék

Bock prelátus készíttetett metszetet 1859-ben, s azon az említett részek hiányoznak. A serleg belsejében felirat: Pristinae decori et integritati restituit Joannes Card. Simor, 1880. Cs. P. Bock 1859, 132-133.; Joachim: Das Marienburger Tresslerbuch der Jahre 1399-1409. Königsberg 1896. 467.; Némethy L. : Zsigmond király és a német lovagrend. Sz 33 (1899) 140-142.; EM 1948, 230-231.; Bökönyi, S. : Trinkbecher aus Urhörnen in Ungarn. Säugetierkundliche Mitteilungen 4 (1956) 145-150.; Cséfalvay 1984, 12. sz.; Cséfalvay P. : Az Esztergomi Bazilika, Kincstár és Vármúzeum. Budapest 1992. 31. Mikó 1993, 65, 86, 87. Esztergom, Főszékesegyházi Kincstár, ltsz.: 64.18. A Cluny Múzeumban őrzött analógia alapján az oroszlán gyertyatartó része lehetett, a talpas gyertyatartó szárára volt felhúzva az állatfigura, mellső lábaihoz csatlakozott a gyertyatartó tölcsér szára. L. Zs. Budapest 1912, 147. Szekszárd, Wosinsky Mór Múzeum, ltsz.: R.4.933.1. A figura a hátoldalán lévő hosszú kampóval volt az övre akasztva, a lábai alatt lévő lemez lyukaiba akasztották a kulcsokat. L. Zs. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz.: 1874.130.4. V-28. V-26. Oroszlánfigura Sárpilis öntött bronz m. : 8,7 cm, sz. : 4,5 cm 15. század második fele, német Tömören öntött, a hátsó felén ülő (ágaskodó ?) oroszlánfigura, feje tetejétől a fenekéig hosszában végighúzódó 8-9 mm átmérőjű hengeres üreggel. Elnagyolt részletformákkal ábrázolt fején igen nagy, mandulavágású szemek, kicsiny, kör alakú mélyedéssel ellátott fülekkel. Nyakától a derekáig érő sörényét mély, széles, szögben összefutó vonalakkal jelölték, hasán párhuzamos árkok. Mellső lábait előre nyújtja, mancsaiban egymással szemben egyegy sekély árok. Hátsó lábai kuporgó tartásban, fenekét utólag lereszelték, hogy függőleges helyzetben megálljon. Farka a hátára visszahajlik, kis bojttal és középtájon egy bütyökkel. V-27. Kulcsakasztó Nagyvázsony, Zsófia-puszta öntött bronz m. : 7 cm 15. század második fele, német Öntött férfi figura, hátoldalán a tarkótól kiinduló akasztóhoroggal. A figura kezeit csípőjére támasztja, combig érő, övvel ellátott, hosszú ujjú zubbonyt visel és szűk nadrágot. Arcvonásai, ruhájának ráncai vésett vonalakkal, felületesen vannak jelölve. Lábai alatt ovális lemez, három nagy, kerek lyukkal. V-28. Kannafül Kisköszeg öntött bronz h. : 15 cm, sz. : 2,9 cm 15. század vége, német Magas talpon álló, valószínűleg gömbös testű kanna sárkány alakú füle. A sárkány teste ferdén bordázott, hoszszú, hullámos, elvékonyodó farokkal. Két mellső lábát előre nyújtja, karmai szétállnak. Fejét visszafordítja, nagy, hegyes fülei hátracsapva, tátott szájából hosszú nyelv nyúlik ki. Nyakából kettős lemez nyúlik ki, nittel beleerősített hajlított lemezzel, ami egykor a kanna fedelének billentője lehetett. A gótikus kannához tartozó sárkányalakú fület - amint az ép kannákon is látszik - külön öntötték. A sárkány lábai támaszkodtak a kanna nyakára a perem alatt, a csuklósan kapcsolódó billentő a kanna fedelére volt forrasztva. A sárkány farka a kanna oldalára volt erősítve. L. Zs. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz.: 1904.59.3. V-27. A figura alsó része kopott, a kulcstartó lemez a baloldali lyuknál kitörött, a középső lyuk alatt vékonyra kopott. V-29. Kályhacsempe Vilmos pécsi püspök címerével A pécsi karmelita kolostor területéről, Kárpáti Gábor lelete (1976) vörösre égetett agyag, barna ólommáz 13,6 x 13,6 cm 1361-1374