Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - V. GÓTIKUS ÖTVÖSMŰVÉSZET, BRONZMUVESSEG ÉS A SOKSZOROSÍTOTT MŰVÉSZET EMLÉKEI - Pecsétek

pere keltezhető, mint a korszak első magyar városi pecsétéi. Első lenyomata 1269-ből ismert. Az esztergomi királyi várost már a 13. század elejétől közös fal veszi körül az udvarnokok és a latinusok városával. Ez a rész a királyi vár alatti egyik kis terület, lakói nagyobbrészt olasz kereskedők, egyes kutatások szerint a 13. századtól vallon és francia polgárok is, akik a városfalakon kívül birtokokat is szereztek maguknak. Amikor a 13. század közepén a királyi udvar Budára települt, az adatok szerint egyetlen latin sem költözött oda. H. K. J. Cimeliotheca Musei Nationalis Hungarici. Budae, 1825. 10., V-3.; Gerevich T. 1938, 22, 213.; F. Vattai E: Az esztergomi latinok kettős pecsétje. AÉ (1963) 39, 45.; Zolnay L.: A középkori Esztergom. Budapest 1983. 136-140. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz.: Cim. Sec. I.V.3. V-5. Fülöp esztergomi érsek (1262-1272) pecsétje Magyar Kamara Levéltára, Acta ecclesiastica ordinum et monialium, V. Buden. Monial. fasc. 2 no. 4. pergamen 22 x 18 + 2,8 cm viaszlenyomat 55 x 33 mm 1272. december 7., Esztergom Eredeti hártya lila zsinóron függő ovális pecséttel, rajta állatfejekkel díszített trónon ülő, püspöksüveges, baljában pásztorbotot tartó, jobbjával áldást osztó főpap. A pecsét körirata: + S(IGILLVM) MIN(VS) AD CA(VSA)S PHILI(PPI) DEI [GRATI]A STRIGO(N)I(ENSIS) ARCHIEP(IS)C(OPVS) Fülöp esztergomi érsek Kövér Gan, genti kereskedő számára hitelesen megerősíti oklevelével Esztergom város 1272. szeptember 28-i oklevelét, amely azt tanúsítja, hogy a város bírája és tanácsa előtt Kövér Gan Renner esztergomi polgár csolnoki szőlőjét tartozása fejében lefoglalta és eladta a szigeti apácáknak. É. G. Gárdonyi A.: Budapest történetének okleveles emlékei. I. Budapest 1936. 126-127.; Bodor- Fügedi-Takács 1984, 39. Budapest, Magyar Országos Levéltár, Dl. 814. V-6. Boleszló esztergomi érsek (1321-1328) pecsétje Pannonhalma, a hiteleshely levéltára viaszlenyomat (1324) 92 x 52 mm 1321 (tipárium) A középtájt kettétört, mandorla alakú pecsétképet háromszintes architektúra tölti ki. Lent rövidülésben ábrázolt lábazati építmény; közepén címerpajzsok által közrefogott, félköríves fülkében az érsek profilban ábrázolt, térdelő alakja, mellette B majuszkula. A heraldikailag jobb oldali, hasított pajzsban jobbra Anjou liliomok, balra hétszer vágott mező. A heraldikailag bal oldali pajzsban kiterjesztett szárnyú sas. Az építmény középszintjén félkörívekkel záródó, oszlopokkal elválasztott, háromrészes árkádsorban középütt álló Madonna, balján Szent Adalbert püspök, jobbján felismerhetetlen attribútumú, álló szent. A Madonna Gyermeket tartó bal karja alatt gazdag redőzuhatag. Legfelül tornyos oromzat, közepén csúcsíves keretezésü, csillagokkal teleszórt mezőben a keresztre feszített Krisztus képe. Majuszkulákból álló, részben elmosódott körirata: + S(IGILLUM) BOLESLAI DUCI(S) TOSTEN(SIS) D(E)I GRA(CIA) S(AN)C(T)E STRIGONIEN(SIS) ECC(LESI)E ARCHIEPI(SCOPI) ET EI(US)DE(M) LOCI CO(M)ITI(S) P(ER)PETVI Boleszló érsek Károly Róbert első feleségének, Mária tescheni hercegnőnek (+1317) egyik Magyarországra került fivére. Másik testvérük, Meskó előbb a nyitrai, majd a veszprémi püspökséget töltötte be. A pecséten szereplő heraldikai motívumok egyrészt Boleszló tescheni származását, másrészt a magyar uralkodóházhoz fűződő rokoni kapcsolatát reprezentálják. V-6. Az érseki pecsét monumentális hatású figuráinak stílusa az 1300 körüli itáliai művészetre, a szobrászatban Giovanni Pisano sienai környezetére vezethető vissza. Itáliai ötvösmester talán Avignonban készült munkája. Nem zárható ki az sem, hogy Károly Róbert udvarában működő, itáliai iskolázottságú ötvös készítette. T. I. Bodor-Fügedi-Takács 1984, 22-23, 44, VI/32. kép.; MMüv 1300-1470 136, 375, 309/1. kép. Pannonhalma, Bencés Főapátsági Levéltár, Capsa 41. P.