Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)
KATALÓGUS - V. GÓTIKUS ÖTVÖSMŰVÉSZET, BRONZMUVESSEG ÉS A SOKSZOROSÍTOTT MŰVÉSZET EMLÉKEI - Pecsétek
V-7. Az esztergomi székeskáptalan nagyobb pecsétnyomója Esztergom, székeskáptalan levéltára öntött, vésett ezüst átm. : 52 mm 1319-1326 Fent négykaréjos ív felett lebegő, árkádsorral áttört baldachin. Alatta két álló alak. A balra elhelyezkedő, oldalt forduló, ornátusba öltözött főpap felemelt kezével nyitott, liliomos koronát tart. Mellette szembenéző uralkodó. Válláról leomló köpenyének bélésén plasztikus mintázat. Jobbját - talán köpenyének zsinórját fogván - mellére helyezi, behajlított baljában liliomos jogart tart. A főpap mögött öt sorra tört majuszkulás felirat: AR CHI EP(ISCOPU)S ST(R)IGO NIEN(SIS) Az uralkodó mellett három sorban: REX VNGA RIE A gyöngysorok közé foglalt körirat: + S(IGILLUM) MAIVS CAPITVLI ST(RI)GONIENSIS ECCL(ES)IE A pecsétnyomó datálása egyrészt az esztergomi káptalan 1326-os, sigillum maior használatát említő oklevele alapján (terminus ante quem), másrészt egy 1319-ben kibocsátott oklevélnek a nagypecsét hiányára hivatkozó pecsételési záradéka (terminus post quem) alapján lehetséges. A pecsétkép szokatlan módon nem a székesegyház patrónusát ábrázolja, hanem az esztergomi érsekek király-koronázó előjogát reprezentálja, vélhetően a királyi családhoz rokonként is kötődő Boleszló érsek (1321-1328) szándékának megfelelve. T. I. Takács 1992a, 29-30, 59-50., V/16.3 és XXX/33. kép. Esztergom, Főszékesegyházi Kincstár V-7. V-8. Meskó veszprémi püspök (1334-1344) pecsétje Veszprém, püspöki levéltár viaszlenyomat (1341) 74 x 45 mm 1334 (tipárium) Mandorla alakú mezőben széles ívvel felnyitott, oldalt vakmérmüvekkel tagolt lábazati építmény. Alul a félkörív alatt Meskó püspök oldalt forduló, kezében pásztorbotot tartó, térdelő alakja. Az építmény tetején a sárkánnyal harcoló Szent Mihály arkangyal monumentális figurája. A hosszú, bő ruhát viselő, kiterjesztett szárnyú angyal lábaival lépő mozdulattal a sárkány nyakán és farkán tapos, a szörny felemelkedő fejébe nyitott torkán keresztül könnyed, de látványos mozdulattal hosszú lándzsát döf. Köpenyének anyaga szögletesen megtört mélyöblű ráncokat vet. A képmezőtől profilált kerettel elválasztott, majuszkulákból álló körirata: + S(IGILLUM) MESCHONIS EPI(SCOPI) VESPRIMIENSIS AVLE D(OMI)NE REGINE CANCELLARII Meskó a tescheni hercegi család sarja, fivére Károly Róbert első feleségének, Mária királynénak és Boleszló esztergomi érseknek (V-6.)- Johannita lovagként tűnt fel Magyarországon. 1315 és 1319 között a rend magyarországi nagymestere volt (Reiszig E. : A jeruzsálemi Szt. János-lovagrend Magyarországon. I. Budapest 1925, 89.). 1328-