Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - V. GÓTIKUS ÖTVÖSMŰVÉSZET, BRONZMUVESSEG ÉS A SOKSZOROSÍTOTT MŰVÉSZET EMLÉKEI - Pecsétek

V-l. Uriás pannonhalmi apát (1207-1242?) és bírótársainak pecsétes oklevele. Magyar Kamara Levéltára, Acta ecclesiastica ordinum et monialium, Miscellanea fasc. 45. no. 1. Mon. Poson. pergamen 14x8,5 + 1,2 cm viaszlenyomatok a: 55 mm, b: 42 x 26 mm 1237 Eredeti hártya. A hártyacsíkon két pe­csét. a: Kerek alakú, rajta trónon ülő alak főpapi ornátusban, fején püspöksüveg­gel, kétfelé lebegő szalaggal, baljában befelé fordított görbületű pásztorbot, jobbjában melléhez emelt könyv, jobb könyökénél ovális ellenőrző pecsét le­nyomata, benne kerek emelvényen bal­ra forduló szárnyas angyal látható. A pecsét körirata : + SIGIL(LVM) VRIE DEI [G]R(ACI)A ABBATI[S] S(AN)C(T)I MARTINI b: Ovális formájú, rajta kerek emel­vényen, jobbjában könyvet tartó, baljá­ban hegyével felfelé kardot( ?) fogó, pa­pi ruhát viselő alak látható. A pecsét körirata : + S(IGILLVM) IACOBI ARCHIDIACONI [SIMIGJIENSIS Uriás pannonhalmi apát és bírótársai: Jakab somogyi esperes, László somo­gyi ispán, Bodor fia Jakab, Mok fia Márton, Mérey Sándor IV. Béla király megbízásából Somogy megyében vizs­gálatot tartottak és ennek során Borhud faluban elhatárolták György ispán és Bot birtokát az ottlakó várnépek földjé­től, majd felosztották György ispán és Bot között a birtokot, amelyből a szán­tó kétharmada György ispáné, egyhar­mada Boté, az erdő és legelő háromne­gyede György ispáné, egynegyede Bo­té. Béla király meg-megújuló küzdel­met folytatott azért, hogy az elődei által elajándékozott királyi birtokokat visz­szaszerezze. A birtokok hollétének megállapítására kiküldött bírák nem­csak a királyi birtokok elhatárolását hajtották végre, hanem magánfelek ké­résére birtokmegosztást is végeztek. É. G. Hazai oklevéltár. Szerk. Nagy I. stb. Budapest 1879. 4.; PRT I. 131, 150-153.; Rákos I. : IV. Béla birtokrestaurációs politikája. Acta universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta historica 47 (1974). Budapest, Magyar Országos Levéltár, Dl. 221. V-2. A pannonhalmi bencés konvent pecsétnyomója Pannonhalma, a hiteleshely levéltára öntött, vésett bronz átm. : 60 mm 1230-1250 Kör alakú bronzlemez tetején füllel, al­ján vésett figurális pecsétképpel és kör­irattal. A kép közepét faldistoriumon ülő, főpapi jelvényekkel ékesített figura foglalja el. Dicsfénnyel övezett, enyhén oldalt fordított és lefelé tekintő fején alacsony infüla. Jobbját áldó gesztussal vállához emeli, behajlított baljában pásztorbot. Öltözéke ünnepélyes orná­tus : alba, dalmatica és kidomborodó ke­reszttel díszített casula. A ruházat rán­colódásán is jelentkező kontraposztos testtartás a kezek aszimmetrikus mozgá­sával áll összhangban. Lába zsámoly­ként szolgáló, keskeny lemezen nyug­szik. Jobb karja mellett holdsarló, bal válla fölött sugaras nap-ábrázolás lát­ható. Jobbja felől korsó formájú tárgyat tartó szerzetes, balja felől kelyhet nyúj­tó, térdelő szerzetes alakja tűnik fel. E kisebb léptékű mellékalakok csuklyás ruhát viselnek. A térdelő figura felett karmai közt hosszú tárgyat tartó madár lebeg. Unciális és antiqua betűkből álló körirata gyöngysorok között : + S(IGILLVM) CAPITVLI S(ANC)TI MARTINI DE SACRO MONTE PANNONIÉ Az ábrázolás Sólymos Szilveszter szerint a Nagy Szent Gergely által írt Szent Benedek életrajz (Dialógusok II. könyve) alapján értelmezhető. Eszerint a főpapi öltözékű főalak Szent Benedek apáttal, a balján álló mellékalak a szen­tet remetesége idején tápláló Roma­nusszal, a kelyhet nyújtó, térdelő figura az apátot megmérgezni szándékozó vi­covarói szerzetessel, a felette repülő

Next

/
Thumbnails
Contents