Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IV. A GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SZOBRÁSZAT TÖREDÉKEI - Takács Imre: Gertrudis királyné síremléke

IV-21d. ben találkozó oldallapok árkádíveinek indítása. Az árkádívek mélyített homlokzati mezőit elszedett lemeztag kereteli. A mélyített mezőket mindkét oldalon talajból kihajtó, leveles szőlőtőkét ábrázoló dombormű töredéke tölti ki. A levelek térbeliségét aláfaragással, a hajlékony növényi formák markáns plasztikai elhatárolásával és az erezet naturalisztikus kiemelésével hangsúlyozta a szobrász. Az ép felületeken fehér alapozóréteg maradványai. Gerevich L. 1971b, 89., 17-18. kép; Hahnloser 1972, 396., Abb. 36.; Gerevich L. 1977, fig. 57.; Gerevich L. 1983, 292., Abb. 33a-34.; Gerevich L. 1984, 9-10., 46. kép. e: Oszlopfő és árkádívek töredéke Szórványlelet az ásatás ismeretlen pontjáról (1971 előtt) homokkő m.: 19,5 cm, sz.: 20,5 cm, v.: 8,5 cm Oldallap homlokzatának felső részéről lehasadt, két illeszkedő darabból összeragasztott töredék. Alul, hátul és kétoldalt fent törött. Lent kehelyfejezet csonkja négy keskeny levéllel. Az abakusz felett negyedpálcából és homorlattal alámetszett függőleges lemezből álló párkány, rajta háromkaréjos árkádsor íveinek indítása. Az elszedett lemeztaggal kereteit árkádok közötti teret architektonikus dombormű tölti ki. Középtengelyben háromszögű oromzattal lezárt, hasáb formájú, kétszintes torony emelkedik. Alsó szintjét két szélesebb, felső szintjét három keskenyebb nyílás töri át. A letöredezett oromzat geometrikus ornamentikájáról a törésfelületen felfedezhető kerek furatvégződés tanúskodik. Jobboldalt háromablakos, letört tetejű, hengeres torony. A bal oldali épület helyén törésfelület. Az ép felületeken fehér alapozó réteg maradványa, az oszlopfőn és a tornyocskán bólusz, az ívek belsejében kék festés nyomai. Gerevich L. 1971b, 89., 30. kép; Hahnloser 1972, 396., Abb. 37.; Székesfehérvár 1978, 148. sz.; Gerevich L. 1983, 292., Abb. 33b.; Gerevich L. 1984, 9., 46. kép; Marosi 1984a, 135., Abb. 322. f : Figura felsőtestének töredéke Szórványlelet az ásatás ismeretlen pontjáról (1975 előtt) égéstől vörösre szineződött homokkő m. : 9,5 cm, sz. : 11 cm, v. : 8,5 cm Magasdomborműből kitört, felsőtest mellkasi részét és behajlított jobb karjának nagyrészét tartalmazó töredék. IV-211. Bizonyosan az árkádsoros oldallapok ülő figura-sorozatához tartozott. Alja, teteje és jobb oldala törött. A testet laza esésű, visszatűrt, bő ujjú tunika fedi. A könyöke mögött a testtől elváló, háromszögű csonk feltehetőleg köpeny maradványa. Gerevich L. 1977, fig. 56.; Gerevich L. 1983, 291-293., Abb. 33.; Gerevich L. 1984, 9., 52a kép. g: Királyfej Szórványlelet az ásatás ismeretlen pontjáról (1971 előtt) homokkő m. : 9 cm, sz. : 6,5 cm, v. : 7,5 cm Domborművű figuráról letört koronás fej. A korona elülső része és az orr kivételével ép állapotú. A hátlaphoz csatlakozó nyúlvány alakja és aszimmetrikus elhelyezkedése azt mutatja, hogy az arc eredetileg kissé lefelé és balra tekintett. A királyi diadém a fejet szorosan körülfogó, homorú oldalú, aranyozott abroncsból és a fejtetőt fedő színes bélésből áll. A koronát valószínűleg liliom formájú oromdíszek ékesítették, amelyekből kétoldalt alacsony csonkok maradtak. Az abroncs alól oldalt párhuzamosan barázdált, a füleket elfedő, hullámosan hátrasimuló, hosszú haj bukkan elő, a homlok közepénél pedig két szimmetrikusan kanyargó, apró hajtincs jelenik meg. Az arcot a csontozat anatómiai szerkezetének pontos megragadása, érzékeny felületkezelés és a domború formák közti lágy, organikus átmenetek jellemzik. A tágra nyílt, mandula alakú, kidomborodó szemeket körülhatárolt szemhéjak keretelik. A húsos ajak szögletét az állat keretelő szakállal egybevegyülő bajusz árnyékolja. A rövidre nyírt szakáll ápoltságát