Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IV. A GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SZOBRÁSZAT TÖREDÉKEI - Takács Imre: Gertrudis királyné síremléke

jelzi elöl, az áll közepénél kettéválasztott, ellentétesen göndörödő tincs. A faragott felületeken fehér alapozóréteg igen vékony, inkább csak a kő pórusaiban megülő maradványai vannak, a korona abroncsának belsején aranyozásra utaló bólusz, a bélésen vörös festés nyomai maradtak. A királyfigura feje, amint mérete és a hátoldali törésfelület alapján megállapítható, az oldallapok relief-sorozatából származik. A harmonikus arc öszszefogottsága, az anatómiai jegyek szenzibilis megformálása, valamint a haj és a szakáll gondos megmunkálása a művészi kvalitás kiemelkedően magas fokán áll. A fejtöredék derűt sugárzó, eleven kifejezésével, a legapróbb részletekig megtartott következetes és hibátlan kivitelezésével, az 1230 körüli klasszikus gótikus szobrászat tökéletesen kiérlelt, élvonalbeli alkotásává minősíti a síremléket, melyhez egykor tartozott. Gerevich L. 1971a, 60., 2. kép; Gerevich L. 1971b, SS., 20-22. kép; Hahnloser 1972, 396., Abb. 32.; Claussen 1975, 112-113., Abb. 75a.; Gerevich L. 1977, 182-183., fig. 44-45.; Székesfehérvár 1978, 148d. sz.; Marburg 1981, Nr. 11.; Gerevich L. 1982, 393., fig. 301.; Gerevich L. 1983, 292., Abb. 31.; Gerevich L. 1984, 9., 49. kép; Marosi 1984a, 135-136., Abb. 318-319; MT, 1/2. 1412., 268. kép; Gerevich L. 1985a, 129-130., Abb. 21a-b.; Andechs 1993, Nr. 52., Abb. S. 86. h: Fejtöredék A templom déli mellékhajójából, a D2-es pillér közvetlen közeléből (1975) homokkő m. : 8 cm, sz. : 7,5 cm, v. : 8 cm Domborművű figuráról letört, erősen sérült, fedetlen fej. Hátul a dombormű alapsíkjához csatlakozó, töréssel végződő nyúlvány. A nyúlvány aszimmetrikus helyzete és a törésfelület alakja arra mutat, hogy tekintete a király fej éhez hasonlóan kissé lefelé és oldalra irányult. Az arc helyén a szemek vonalától lefelé durva sérülés okozta hiány. A tágra nyílt szemekhez plasztikus szemhéj és felvont, íves szemöldök tartozik. A hátulról előre borzolt haj rendezetlen, göndör fürtökben kereteli a homlokot és az arcot. A haj fent vékonyabb, oldalt dúsabb. Jobboldalt lent az áll és a haj találkozásánál finoman vésett szakáll indítása tűnik föl. A faragott felületeken fehér alapozóréteg szinte egyöntetű, kopott maradéka látható. Gerevich L. 1983, Abb. 33b.; Gerevich L. 1984, 47. kép; Gerevich L. 1985a, Abb. 22b. i: Fejtöredék A templom négyezetéből, az 57. sz. sírból (1981) homokkő m. : 8 cm, sz. : 5,5 cm, v. : 5,5 cm Feltehetőleg domborművű figura nagyjából középütt elhasadt fejének jobb oldali arcrésze. Körben törött. IV-21Í. Elöl a bal szem elmosódott, mállott formái, alatta csupasz, gömbölyded arc, mosolyra húzódó, húsos ajkak, tokás áll és a nyak csonkja. A formák közti átmenetek lágyak. A jobb szélen egyenesre vágott, fület elfedő haj. A faragott felületeken fehér alapozóréteg, az ajkak alatt testszínű festés maradványai. Gerevich L. 1983, Abb. 33c; Gerevich L. 1984, 47. kép. IV-2 Íj. j: Fejtöredék A templom négyezetéből, az 57. sz. sírból (1981) homokkő m. : 4 cm, sz. : 6 cm, v. : 7,5 cm Domborművű figura átlós irányban lehasadt fejtöredéke kopasz fejtetővel. Hátul a dombormű alapsíkjához csatlakozó nyúlvány maradványa. Az alacsony homlok alatt a jobb szemhez tartozó íves szemöldök, mandula alakban felnyíló szemhéjak és kidomborodó szemgolyó. Oldalt hátrasimuló haj maradványa, amelyen vörösesbarna festés nyomai fedezhetők fel. Gerevich L. 1983, Abb. 33c; Gerevich L. 1984, 47. kép. k: Angyalfigura törzstöredéke A templom északi kereszthajójának ÉK-i sarkából (1975) homokkő m. : 14 cm, sz. : 13 cm, v. : 8,5 cm Szabadon álló figura felsőteste, lent az öv magasságában eltörve. Feje csappal illeszkedett a nyakhoz; az illesztési felület közepén csaplyuk. A könyékig a testtel egybefaragott bal kar előre nyújtott alsó része letört. A testtől elváló, végig hiányzó jobb kart a fejhez hasonlóan csappal illesztették fel a váll alatt; a csaplyuk körül törött felület. Hátul a figurát angyalként értelmező szárnyak nyomai : a bal kar mögött a testtel egybefaragott, letört szárny csonkja emelkedik ki, a csappal felerősített jobb kar mögött a szárny ugyancsak csapolással járult a testhez. Ennek helyét kerek furat jelöli. Öltözéke hosszú ujjú, a nyak körül kerek kivágású tunika. A ruha anyaga függőlegesen sorakozó, feszes hajtűszerű ráncokba rendeződik. A leginkább hihető rekonstrukciós elképzelés szerint a tumba fedlapján, a királyné szobra közelében elhelyezett