Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IV. A GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SZOBRÁSZAT TÖREDÉKEI - Takács Imre: Gertrudis királyné síremléke

nem csak mintegy 15-20 évvel később. Mesterét a francia katedrális-szobrászat központi területén keresi a kutatás. Gerevich László és Marosi Ernő szerint, a chartres-i székesegyház déli kereszthajó-homlokzatának műhelyéből érkezett szobrász faragta a pilisi tumba domborműveit.

11 Az attribúció alapjául a feszesen ráncolódó tunikák és köpenyek stilizálásában, az arcok organikus felépítésében és az oromzati dekorációban mutatkozó hasonlóságok szolgáltak. P. C. Claussen hasonló megfontolások alapján a chartres-i északi előcsarnok mesterei között vélte megtalálni a pilisi szarkofág szobrászát.

12 E javaslatok stíluskritikai összehasonlító szempontjai a 13. század első évtizedeinek klasszikus gótikus művészetére jellemző úgynevezett Muldenfaltenstil és az e korban szintén széles körben elterjedt baldachin-ornamentika, egymástól évtizedes időbeli távolságra lévő chartres-i emlékeit részesítik előnyben. A geometrikus baldachin-díszítés a chartres-i székesegyházon kívül az amiens-i és a reimsi székesegyház épületén, és még sok más épületen is jelen van. Kérdés, vajon közelebb juthatunk-e a mester kiindulásához, megtalálhatjuk-e egyáltalán keze nyomát fennmaradt épületeken? Nem kétséges, hogy e cél eléréséhez szélesebb körben kell feltárnunk a stiláris előzményeket és a kortárs rokon emlékeket. Az alapos összehasonlításra érdemes alkotások között szerepelnie kell a reimsi székesegyház szentélyén és kereszthajóján elhelyezett gazdag szobordísznek is. A síremlék figuratöredékeinek természetes kéz- és fejmozdulatai, a ruharészletek puha, plasztikus redőzése, az arcoknak a chartres-i figuráktól eltérő, dramatizálástól mentes, derűs és természetes kifejezése a reimsi északi kereszthajó-kapuk 1230 körül készült domborműveivel vethetők egybe.

13 Az Utolsó ítélet-timpanon angyal-figurái klasszikus arcformájukkal, oldott haj fürtjeikkel a pilisi angyalfej legközelebbi rokonai. A síremlék más töredékeinek párhuzamai a szentély külső szobrai között és az északi kereszthajóban belül felállított angyalokban taláhatók meg.

14 A könnyen unalmas és mechanikus forma-ismételgetéssé váló lineáris drapéria-stílus e reimsi szobrokon többek között a pilisi töredékeket is jellemző, kimunkált, kontraposztos beállításoknak, a figurák természetes mozgékonyságának és térbeliségének köszönheti frissességét és változatosságát. Tehát nem utolsó sorban a kvalitás kapcsolja Reimshez a síremlék töredékeit, s ez jelenti a legnagyobb esélyét annak, hogy a Pilisen működő mester - bár név nélkül - azonosítható lesz a francia katedrális-szobrászat vezető egyéniségei között. Nem lehet véletlen az sem, hogy Reimsben a Feltámadás jelenetén olyan árkádos oldalú, oszlopsoros szarkofágokat ábrázoltak, amelyeket bízvást a pilisi síremlék modelljeinek tekinthetünk. A reimsi szobrászat és a pilisi síremlék stíluskapcsolata még sokkal kritikusabb alapállást kíván Villard de Honnecourt szerepének megítélésében, aki éppen ebben az időben és ugyancsak Reimsből kiindulva érkezett Magyarországra, sőt Gerevich László hihető feltevése szerint Pilisen is megfordult. A Magyarországon készült padlóminta-rajzok lehetséges modelljei a templomhajó korai burkolatából kerültek elő. A síremlék feltehetőleg champagne-i mestere és Villard de Honnecourt Gerevich által javasolt azonosítása azonban, bármennyire tetszetős is a hipotézis, kritikus felülvizsgálatra szorul.

15 A királyné elleni merényletet 1213-ban igen mérsékelt igazságtétel követte. Az összeesküvő bárók többsége büntetlen maradt. A húszas évektől Gertrudis időközben felnőtté vált fiai, Béla és Kálmán voltak azok, 3. kép: Az üdvözült lelkek. Reims, északi kereszthajó, Utolsó ítélet kapu timpanon-részlete (Sauerländer 1970) 2. kép: N. de Beaumont-sur-Oise síremléke (Collection Gaigniéres, Paris, Bibliothèque Nationale, Est., Rés. Pe 5, fol. 2.)