Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IV. A GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SZOBRÁSZAT TÖREDÉKEI - Takács Imre: Gertrudis királyné síremléke

akik anyjuk emlékére egyházi alapítványokat hoztak létre. Türingiában ekkor már özvegyen élő leányáról, Erzsébetről azt jegyezték fel, hogy ugyanebben az időben álmot látott anyja lelkének üdvözüléséről. A hercegeknek - elsősorban bizonyára a társuralkodóvá emelt IV. Bélának - 1227-ban sikerült végül rávenniük II. Andrást, hogy legalább utólag ítélje vagyonelkobzásra anyjuk még életben lévő gyilkosait.

16 Minden jel arra mutat, hogy a húszas évek második felében felerősödő rehabilitációs kampánnyal függ öszsze a gyermekei által bizonyosan mártírnak tekintett Gertrudis királyné új, és ezen emlékezethez méltó síremlékének megrendelése és felállítása a pilisi apátsági templom főoltára előtt. JEGYZETEK 1 Az első leletek és az első rekonstrukciós rajz közlése: Gerevich L. 1971a, ólskk; Gerevich L. 1971b, 88skk. Templomalaprajz a sírgödör helyének megjelölésével: Gerevich L. 1985a, 120. 2 Gerevich L. 1977, 181.; Gerevich L. 1982, fig. 300.; Gerevich L. 1983, Abb 33.; Gerevich L. 1984, 45. kép; a töredékek öntvényeinek kiegészítésével készült teljes méretű gipsz-rekonstrukció (őrzője: Szentendre, Ferenczy Múzeum): Gerevich L. 1985a, Abb. 20. 3 A lábazati rétegből jelenleg 5, különféle méretű töredék, a fedlapból összesen 7 töredék ismeretes. Valamennyit a Magyar Nemzeti Galéria őrzi (ltsz.: 92.5.1-12 M). 4 Egy erősen sérült, megégett, levéldíszes árkádtöredék (ltsz.: 90.22.15.M) nagyobb ívmérete miatt a többinél szélesebb árkádszakasz létezésével is számolnunk kell. 5 Ltsz.: 90.22.19.M 6 Az új rekonstrukció, amelynek egyik lényeges eleme a tumba lábazattal és a fedlappal való kiegészítése, a másik az oldallapok magasságának megnövelése két illeszkedő oszloptörzs-töredék összeragasztása következtében, első ízben a Magyar Nemzeti Galéria 1993 márciusában bemutatott új szerzeményi kiállításán került a közönség elé. 7 A típus 13. századi példáit ld. : Adhémar, J.-Dordor, G. : Les tombeaux de la collection Gaignières. I. Gazette des Beaux-Arts 116 (1974) 3-192. ; A fekete márványból készült tűmbe és az alabástromból faragott eredetileg festett és aranyozott image együttes színhatásáról a 14. századi francia síremlék-szobrászatban és a speciális szóhasználat értelmezéséről : Schmidt, G. : Beiträge zu Stil und Oeuvre des Jean de Lige, in: Gotische Bildwerke und ihre Meister. Wien-Köln-Weimar 1992, 77-101. 8 Escher, K. : Die Engel am französischen Grabmal des Mittelalters und ihre Beziehungen zur Liturgie. Repertórium für Kunstwissenschaft 35 (1912) 97-119. 9 Kroos, R.: Grabbräuche - Grabbilder, in: Memoria. Der geschichtliche Zeugniswert des Liturgischen Gedenkens im Mittelalter. Hrsg.: Schmid, K., Wollasch, J. München 1984, 185-353.; Schmidt, G. : 1990, 13-80. 4. kép: Feltámadás. Reims, északi kereszthajó, Utolsó ítélet timpanon-részlete (Sauerländer 1970) 10 Gerevich L. 1984, 10. 11 Gerevich azzal egyidejűleg, hogy a chartres-i déli előcsarnok mesterének tulajdonította a pilisi síremléket, Villard de Honnecourt-nak is attribuálta azt, nem vetvén számot e két állításnak a chartres-i műhelyre vonatkozó következményeivel. Gerevich L. 1971b, 92.; Gerevich L. 1984, 9-10.; Gerevich L. 1985a, 128-130. V.o.: Marosi 1984a, 135. 12 Claussen 1975, 112-113. 13 Sauerländer 1970, Abb. 234, 245. 14 Panofsky, E. : Über die Reihenfolge der vier Meister von Reims. Jahrbuch für Kunstwissenschaft (1927) 68. Abb. 4.; Frisch, T. G. : The Twelve Statues of the Cathedral at Reims. The Art Bulletin 42 (1960) Fig. 2. ; Branner, R. : The North Transept and the First West Façades of Reims Cathedral. Zeitschrift für Kunstgeschichte 24 (1961) Fig. 13-14. 15 A Villard személyét érintő kutatásokról összefoglalóan : Takács I. : Villard de Honnecourt utazása a művészettörténetben. AH 22 (1994) 15-19. 16 Pauler Gy . : A magyar nemzet története az Ápádházi királyok alatt. Budapest 1899, II. 100-101.; MT 1/2. 1345.