Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IV. A GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SZOBRÁSZAT TÖREDÉKEI - A pilisi ciszterci apátság (T. I.)

IV-19. Szemöldökgyám töredéke Pannonhalmán, a templomszentélyt és az északi mellékhajót elválasztó falból, barokk kori befalazásból került elő 1986-ban. festett, aranyozott mészkő m.: 27,5 cm, sz.: 23 cm, v.: 15 cm 1220-1224 Homloksíkján és oldalán faragással dí­szített kőhasáb. Alsó és felső síkja il­lesztőfuga, hátsó, szabadon álló felüle­tén síkra faragás. Egyik vége törött. A kő homloksíkján a hullámzó felületű alapsíkból kiemelkedő átlós, erős inda, ötkaréjos szőlőlevelek és szőlőfürt. A töredék bal felső sarkában egy másik indáról induló levél csonkja található. A levelek erezetét vésett vonalak érzé­keltetik. A kőhasáb jobb, keskenyebb oldalán előrehajló, erősen roncsolt, ru­hás alak töredéke. A domborműves fe­lületek festettek. Az alapsíkon több ré­tegű vörös festés, a leveleken zöldes festék-maradványok, a konzolfigura ruháján aranyozás nyomai. A töredék a Porta speciosa bal oldali szemöldökkonzolja. Az eredetileg na­gyobb kőkonzol beletört csonkja ma is megvan a helyére illesztett vörösmár­vány pótlás mögött. A cserére az apát­sági templom 1700-as felújítása idején került sor. L. Cs. közöletlen Pannonhalma, Bencés Főapátság IV-19. IV-20. Atlasz-torzó Esztergomban, a mai székesegyház homlokzatától keletre, a középkori Szent Adalbert-székesegyház szentélyének omladékából került elő 1985-ben, Horváth István lelete, mészkő m. : 39 cm, sz. : 29 cm, v. : 22 cm, pillér sz. : 14 cm, v.: 11 cm 1220-1230 Építészeti kötöttségű szoboralak há­rom illeszkedő töredékből összeragasz­tott, sérült, hiányos felsőteste. Hátával a kőtömbnél jóval keskenyebb, hasáb alakú pillérhez tapad, amelynek simára faragott oldalsíkjaiból tenyérnyi ép fe­lületek maradtak, hátulsó fele végig tö­rött. A pillér felül negyedpálcából és homorlatból képzett párkánnyal zárul. A párkányon keskeny fedőlemez, amelynek szélei elülső bal sarka kivéte­lével letöredeztek. A simára faragott tetejébe bemélyedő levélszerű forma valószínűleg a kő korábbi felhasználá­sának maradványa. A pillér csekély szélessége arra mutat, hogy a szobor eredetileg falsík, vagy nagyobb támasz­tószerkezet elé ugrott ki. A figura kissé előre dől, vállával a kiszélesedő és előre nyúló lemezt tá­masztja. Nyakával együtt letört a feje is. Az ezek helyén maradt mély törés­nyom tanúsága szerint nem előre tekin­tett, hanem a fej kissé a bal váll felé hajlott el. Öltözéke köpenyszerű, hosz­szú ruha, amelyet deréknál piskóta ala­kú véretekkel díszített öv fog össze.

Next

/
Thumbnails
Contents