Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IV. A GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SZOBRÁSZAT TÖREDÉKEI - A pilisi ciszterci apátság (T. I.)

A ruhát keskeny, a vállon elsimuló, hajtűszerű ráncok redőzik. Mindkét karja válltól hiányzik. A jobb kar közvetlenül a hónaljnál eltávolodott a törzstől, míg a bal kar a könyök tájáig a figura oldalához simult. A mellkas középtájt és a jobb csípő töredékes. Alsóteste ferdén letört. A bal csípő felett látható, felgyűrt drapéria-indítás erősen kontraposztos testhelyzetre, vagy a lábak aszimmetrikus, felhúzott tartására enged következtetni. A töredék a tisztán klasszikus gótikus szobrászati stílus viszonylag korai, és mindmáig egyedüli ismert emléke az esztergomi emlékanyagban. A ruházaton megfigyelhető jellegzetes hajtűszerű drapériaredőzés ugyanúgy az észak-francia katedrális-szobrászatból ered, mint maga az antik hagyományt felelevenítő figuratípus. E típust Reimsben a székesegyház koszorúpárkányából kiugró vízköpőket tartó atlaszok képviselik igen nagy számban, Mailly le Château-ban homlokzati árkádsor oszlopait hordozzák a vállukon (Sauerländer 1970, 446.). Vízköpő kifolyója alatt görnyed a frankfurti dóm 1240-50 közé datált atlasza (Frankfurt a. M., Historisches Museum; RDK I. 1182. Abb. 7-8.) is. A mainzi székesegyház egykori szentélyrekesztőjének monumentális atlasz-figurája stílusát tekintve is a reimsi főpárkány szobrainak közvetlen leszármazottja (Mainz, Dommuseum; HamannMacLean, R. : Der Atlant aus dem Ostchor des Mainzer Domes und Reims. Jahrbuch der Vereinigung „Freunde der Universität Mainz" 20 (1971) 22-42.). Az esztergomi torzó pontosabban nem ismert rendeltetését és az építészethez való kapcsolódását leginkább ezek az emlékek világítják meg, noha nem zárható ki teljesen az sem, hogy a chartresi-i déli előcsarnok bélletszobrait tartó, lebegő konzolfigurák megfelelője volt egy, ez esetben hatalmas méretűnek tételezhető, figurális díszű kapuzat szerkezetében. Egyszerre ornamentális és szerkezeti elem lévén tehát, önmagán túlmutatva egy egész épületrész techtonikus megoldását jellemzi, s így a klasszikus gótikus építészet eddigi ismereteinknél kiterjedtebb rétegére és hangsúlyosabb jelenlétére enged következtetni Esztergomban. E stílus Esztergomhoz legközelebb eső, kortárs, rokon emlékei a pilisi apátság klasszikus gótikus síremlékei, Gertrudis királyné tumbája és egy lovagi síremlék maradványa (IV-21-22.). T. I. közöletlen Esztergom, Balassa Bálint Múzeum, ltsz.: 86.1.1. IV-20.