Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - IV. A GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET ÉS SZOBRÁSZAT TÖREDÉKEI - A pilisi ciszterci apátság (T. I.)

műhelyéből került ki; azzal egyezik anyaga is, annak figurális részleteihez áll közel figurális stílusa. Kiváló mintaképet követ, amely a bizánci Hodegetria típusa nyomán, a 12. század utolsó harmadának francia korai gótikus művészetében kereshető. A laoni székesegyház nyugati kapuzatainak illetve a braine-i St. Yved-templomnak szobrászati stílusa csak a forrásvidéket jellemezheti; nagy számú (így a parmai Battistero környezetében) itáliai párhuzama is felmutatható. Ezeken kívül - mindenekelőtt az Alsó-Rajna-vidéken - a stílus a korai gótika németországi hatásaiban is fontos szerepet játszott. M. E. Gerecze 1897a, 155; Dercsényi 1934, 40-41.; Marosi 1972, 93. skk.; Székesfehérvár 1978, 166. sz., 234-235., 40. kép; Marosi 1984a, 133-134. Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum, ltsz.: 73.161.1. IV-17. Angyaltorzó A somogyvári Szent Egyed-apátság Bakay Kornél által vezetett feltárása során került elő 1980-ban. homokkő m.: 33 cm, sz. : 18 cm, v.: 18 cm 1210-1220 Kissé oldalra forduló angyalfigura magasdomborműről lehasadt törzstöredéke. Feje, karjai és ruházattal fedett lábának alsó része hiányzik. Kinagyolt szárnyával eredetileg oldalfalat, vagy fülkekeretet érinthetett. Hosszanti ráncokba rendeződő tunikája felett bő köpenyt visel, amelynek anyagát felemelt bal karja alatt átvonva előre nyújtott jobb karjára fekteti. A karon átvetett és az ellenkező oldalon leomló köpenyszél a törésnyomok rajzolatából ítélhetően alul könnyedén visszalebbent. Készítését az 1204-es apátválasztási viták lezárulása után, valószínűleg a század második évtizedében folyó nagyszabású kerengőépítkezéssel hozhatjuk kapcsolatba. Stílusát ugyanazok az 1200 körüli francia gótikus mintaképek, többek között Sens és Laon portálszobrai határozzák meg, mint egy ugyancsak Somogyvárott előkerült Madonna-torzóét (IV-16.), és bizonyos mértékig a kerengő szobrászi dekorációjának maradványaiét (IV-15.) IV-17. {Marosi 1972). A Madonna-domborművel mutatott hasonlóság alapján okkal feltételezhető, hogy mindkét töredék ugyanazon észak-francia tanultságú mester munkája. Testhelyzete és mozdulatának iránya arra enged következtetni, hogy nem önállóan elhelyezett figura, hanem nagyobb - talán centrális - kompozíció része, bizonyára mellékalakja volt. Az ilymódon kapuzáradék domborműveként is rekonstruálható kompozíció középső részeként az említett Madonnadomborművet képzelhetjük el, amelyet kisebb méretű adoráló figurák - a jobb szélen talán éppen emez angyal - fogtak közre. A töredék témája, megformálása, kiegészíthető 50 cm körüli teljes mérete, továbbá stíluspárhuzamai ilyesfajta értelmezési lehetőséget erősítenek. Hasonló elrendezésben tűnnek fel angyalfigurák több francia kora gótikus kapuzaton, például a laoni székesegyház nyugati homlokzatának jobb oldali és középső kapuján, vagy a braine-i apátsági templom egykori nyugati kapujának timpanonján. T. I. közöletlen Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum IV-18. Oszlopfő töredéke Pannonhalmán, a 18. század első felében épített keleti kolostorszárny pinceszintjén, falmagból került elő 1989-ben. festett mészkő m. : 27 cm, abakusz: 21 x 21 cm, törzs maximális átm. : 10 cm 1220-1224 Fejezetcsoport tagja. Magját peremmel lezárt kehelyforma alkotja. Felette lapos abakusz. A nyaktag hiányzik, letörött. A kehelyformát lezáró perem kiugrik az abakusz elé. A kétsoros bimbós, mélyen vájatok levelek közül a hátsó nincs kifaragva. A vele szemben lévő, átlós helyzetű levél melletti másik két bimbós végű levél az átlótól eltérve a középső levélhez hajlik. A nagy levelek tövében indul a második sor. A külIV-18. ső oldalon erősen plasztikus, lefelé és felfelé kanyarodó karéjos levelek vannak. Rajzolatuk kemény, a felületek gondosan faragottak. A hátsó oldalakon a faragás elnagyoltabb, a kisebb levelek is hiányoznak. A leveleken oxidálódott festék, az alapsíkon vörös, a hornyolt kehelyperemen sárga festés volt. A fejezet a Porta speciosa eredeti oszlopfejezete. Kivételére, cseréjére a kapu 1700-as javításakor kerülhetett sor. L. Cs. közöletlen Pannonhalma, Bencés Főapátság