Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - II. ROMÁNKORI IPARMŰVÉSZET - Lovag Zsuzsa: A középkori bronzművesség

ábrázolás középen férfi mellképe, fejét profilban ábrázolták, rajta keskeny karimájú kalap. Vállai fölött szögletes vonalakkal jelzett szárnyak, mellén a köpenyt három függőleges vonallal díszítették. A középső figura körül a tál oldalán három hasonló mellkép, közöttük két sávban függőleges vonalakból álló díszítés. A tál erősen deformálódott, töredékes. A tál az erény- és bűntálak csoportjába tartozik, amelyeket a korábbi szakirodalom Hansa-tálaknak nevezett. Párosával használták őket, kézmosótálként, vésett díszítésük erényeket és bűnöket megszemélyesítő allegorikus figurákból áll. A jobb kivitelű daraboknál a fő erények és bűnök latin megnevezése is szerepel, sokszor - a sok másolás következtében - rontott formában. A kézmosótálak típusa a Rajnavidéki kolostori műhelyekben alakult ki, de Európa-szerte másolták is őket. L. Zs. Kovács 1960, 5., Abb. 7. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz.: 1882.156. 11-32. Kézmosótál töredéke Budaörs-Kamaraerdő préselt, vésett bronz átm. : 15,5 cm 12. század második fele, Közép-Európa (talán magyar) Bronz kézmosótál középső része. Vésett díszítése: kerek, kettős vonalkeretben ülő nőalak. Feje profilban, rajta pántkorona. Vonalakkal díszített köpenye a bal vállán átvetve elöl lecsüng, szegélye hullámos. Bő ruhaujjakba bújtatott karjait feltartja, mindkettőben korongot tart. Körülötte négy részre osztott felirat: SV[P]ER[B]IA. Körülötte négy hasonló alak töredéke látszik, köpenyük függőleges, hármas vésett vonalakkal van díszítve. Egyik mellett egy L betű, másik mellett IN maradt meg a feliratból. A figurák rajza és a feliratok arra mutatnak, hogy egy bűntál része volt a töredék, igényesebb kivitelű darab, mint a dombóvári tál. A töredéket egy kamaraerdei gyümölcsösben, őskori és középkori cserepekkel, vas szerszámokkal együtt találták. L. Zs. Kovács 1960, 2., Abb. 3. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz.: 1908.134.12. 11-33. Aquamanile Budapest, a Duna-meder kotrásából öntött, vésett bronz m. : 23,8 cm 13. század első fele, Magdeburg (?) Oroszlán figura, beöntőnyílása a fejtetőn, sárkányfej es kiöntőcsöve az állat szájából nyúlik ki. Az oroszlán fejét felfelé tartja, nagy, mandula alakú szemei felfelé néznek, fülei íves lemezek. Nagy, nyitott szájában az összeszorított fogakat, a száj kontúrját, az orrot és a szemeket véséssel jelölték. Nyaka két oldalát és a mellet borító sörény két sorban, levél alakú tincsekkel van ábrázolva, sűrű, egyenes, párhuzamos vésett vonalakkal borítva. Mellén kerek lyuk. Mellső lábai párhuzamosan, egyenesen állnak, a hátsók hátranyúlnak, ezeken a körmöket nem jelölték. Farka a jobb hátsó lábra simul, végén kis bojt. Fogantyúja az oroszlán farától induló sárkányfigura, feje és szétterpesztett két mellső lába az oroszlán fejének hátsó részére támaszkodik. Az oroszlán alakú vízöntő edény a szászországi típusba tartozik, valószínűleg a magdeburgi műhely terméke. L. Zs. Éber 1900, 87.; Gerevich T. 1938, 198.; Gerevich L. 1971, 21., Pl. XIV/37.; Lovag 1984, 38., 23. kép Budapest, Budapesti Történeti Múzeum, ltsz.: 53.548. 11-34. Zablapár Zsámbék, a templom és a vár fölött mintegy 300 m-nyire lévő szőlőültetvény (1911) vas, aranyozott bronz 11,5 x 12,5x39,5 cm (a), 12,5 x 13,5x38 cm (b) 1200-1250 körül A középrész fő szerkezeti eleme I ' f alakú vas, amelynek oldalsó szárai harántirányban tárcsaszerűvé szélesednek. A középső szár túlnyúló végén ovális, lapos kiszélesedés (a), illetve karika (b), amely feszítéskor a szájpadláshoz szorult. A tárcsafélékből középtájon pöcök nyúlik befelé, amelyre harántirányban, lyukasztott füllel, íves, díszített bronz-