Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)
KATALÓGUS - II. ROMÁNKORI IPARMŰVÉSZET - Lovag Zsuzsa: A középkori bronzművesség
lemez illeszkedik. A rögzítésre vékonyabb, hasonlóan, de szűkebben ívelő vas szolgált, amelyet a fő elemhez a pöcköknél és középen, a szárvégekkel egyvonalban, hozzá szögecseltek. E vasból a hiányosabb példányon (b) csak csonkok maradtak. A fő elem tárcsáira kívülről egy-egy négykaréjos, díszített bronzveretet szereltek, a karéjok közti szögecsekkel. A fő elem vasából az oldalszárakon a hajlat kezdeténél az alapidom síkjában, a végződésnél erre merőlegesen egy-egy karikát alakítottak ki. A hajlatnál a fékezővas, a szárvégeknél bronz elemsor csatlakozik e részhez. A fékezővasak egyikén (b) a karika hiányos, másikán a feszítésre szolgáló pöcök is megvan hozzá. E vasak két nagyjából párhuzamos, a pöcökkel ellentétes irányban derékszögben megtörve, karikás véggel alakított szárból és közvetlenül a karika előtti merőleges összekötésből állnak. A karikákba szögecsfejes bronz hurkokat erősítettek a kantárszíj csatlakoztatása végett, amelyekből ma csak egy van meg (b). Az egyik vas (a) sima, a másikon a két szár és az átkötés középen gömböcskévé hasasodik. A bronz elemek hosszúkás, kampós-szögecses végű, eredetileg szíjakra szerelt lemezek és ezektől összekapcsolt díszveretek. Az egyik példányon (a) három pár lemez és ugyanennyi körpáros veret van (az utóbbiak egyike utólag került hozzá). Az utolsó veretpárhoz eredetileg nyilván további lemez járult. A másikon (b) hasonló, két lemezpárnyi részt egy pár töredékes, négykaréjos elosztó veret és hoszszabb lemezpár követ. E lemezpáron az íves veretnek megfelelő oldalon két-két furatos fül egykori összekötő elemre utalhat. Az egyik elosztó verethez a fülekkel ellentétes irányban a többinél rövidebb lemez csatlakozik. A díszveretek kör alakú részein és az íves lemezeken a fő kontúrokat áttörések adják, a belső rajzot mindenütt vésetek. A formát bizonyára domborítással is alakították. A fő vasak egyikére szerelt három bronz (b) domborúbb a többinél. Az íves lemezeken párosan sárkányok, a körökben a lemezekkel kapcsolt véreteken madarak, a szegecseiteken madártestű, emberfejű szirénfélék (b), illetve négylábúak (a) jelennek meg. Az utóbbiak a korongpároknak megfelelő helyzetű négy-négy körben vannak, lekerekített sarkú, szögecses, homorú ívnégyzet körül, amelynek közepén kerek foglalatba II-34b. szögletes, zöld üvegpaszta (?) lapocska illeszkedik. Az elosztó veretek (b) típusa ennek a funkcióhoz illően módosult középrészű változata. A szirénfélék veretpárja középső kör körül négy-négy hosszanti és haránt helyzetű, patkóíves részt mutat, közbül kerek végű szögecses sávokkal. A madarak és a megfelelő irányban a négylábúak páronként egymás felé fordulnak, a szirénfélék az egyik vereten inkább jobbra, a másikon többnyire balra. Az ezek közötti íves lemezen a sárkánypár szimmetrikus, nyakánál összekötözött, visszaforduló fejű, a másikon viszont aszimmetrikus, ellentétes testhelyzetű és eltérő mozdulatú, de fejjel egy irányba forduló.