Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - II. ROMÁNKORI IPARMŰVÉSZET - Lovag Zsuzsa: A középkori bronzművesség

II-4. Mellkereszt előoldala Pécs, Makárhegyről. Horváth Antal pécsi gyűjtőtől vásárolta a Nemzeti Múzeum, öntött, aranyozott, zománcozott bronz m. : 6,7 cm, sz. : 5,3 cm 11. század, cseh (?) Egyenes szárú kereszt, hátoldala üregesen öntve. Előoldalán kék zománcos háttér előtt Krisztus aranyozott figurája. Frontális tartású, feje körül ovális glória, mellén és karjain stilizált vonaldísz, ágyékkendőjén a ráncokat csomószerűen ábrázolták. II-4. A prágai Nemzeti Múzeumban van három hasonló kereszt, amelyeket 1858-ban találtak Opocnicében három szentföldi típusú mellkereszttel együtt. A prágaiak stilizált rajza, zománcdísze, magának a keresztnek a formája azonos a mienkkel, azoknak megvan a vésett díszítésű hátlapjuk is. Első közlőjük bizáncinak határozta meg őket, de ma már nyugat-európai eredetüket valószínűsítik. L. Zs. közöletlen Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz.: 1867.51.IV II-5. Ereklyetartó mellkereszt Dunaszentmiklós öntött, aranyozott bronz m. : 11 cm (függesztővel 14,5 cm), sz. : 7,8 cm 11-12. század, orosz (Kijev) A kereszt két oldala sarnírral kapcsolódik egymáshoz és a nagy, kettős kúp alakú függesztőgombhoz. A keresztszárak végei elkerekednek, kétoldalt egy-egy kis gombbal. Az előlapon domborművesen ábrázolt, megfeszített Krisztus, ágyékkendőben, jobbra hajló feje mögött keresztes dicsfény, lábai alatt suppedaneum. Feje fölött tábla IC XC betűkkel. A vízszintes keresztszár végein kerek medaillonban Mária és János evangélista mellképe, a felső száron Szent Miklós. Névfelirataik görög és cirill betűk keverékében jelennek meg. A hátoldal közepén álló Mária a gyermekkel; a két oldalsó és a fölső keresztszáron gyöngyözött keretelésű medaillonokban három mellkép, olvashatatlan névbetűkkel. II-5. A feszület a szentföldi - bizánci mcllkeresztek mintájára a kijevi Oroszországban készített ereklyetartók jellegzetes példánya, a legkorábbi, all. századtól készített típusba tartozik. Dunaszentmiklóson elrejtett kincsleletből került elő, két körmeneti kereszttel, egy kereszttalppal és egy másik mellkereszttel együtt (II-6, 13, 19.). L. Zs. Ebenhöch 1871, 113.; Lovag 1971, 158., Fig. 4. II-6. Ereklyetartó mellkereszt Dunaszentmiklós öntött, vésett bronz m. : 11 cm (függesztővel 14 cm), sz. : 7,7 cm 12. század második fele, orosz (Kijev) Két oldala sarnírral kapcsolódik egymáshoz és a nagy, kettős kúpalakú függesztőgombhoz. Szárvégei lekerekednek, kétoldalt egy-egy kis gombbal. Mindkét oldalon plasztikus gyöngydrót keret. Előlapjának közepén gyöngyözött keretelésű medaillonban Krisztus mellképe, baljában könyv, jobbját áldásra emeli. A szárvégeken hasonló keretelésű mellképek, fölül Mihály arkangyal, alul Gábriel, kétoldalt Mária és Keresztelő Szent János, kérő tartásban. A névfeliratok a kereszt szárain vésett, görög és cirill betűkkel jelennek meg. A hátlapon Szent Miklós álló alakja, könyvvel, jobbjával áldva. A szárvégeken fölül Szent György, kétoldalt Szent Vaszilij és Prokopius, névfeliratokkal. II-6. A keresztet korábban (a János név Ivan formája és az előlap Deesis ábrázolása miatt) 14. századinak határoztam meg, de újabban megismert párhuzamai alapján a 12. századra keltezhető. Az előző mellkereszttel együtt tartozott a szentmiklósi kincslelcthez. L. Zs.