Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - I. ROMÁNKORI KŐFARAGVANYOK - Marosi Ernő: Esztergomi stílusrétegek 1200 körül

Nem kevésbé kényes kérdés a „királyi" jelző valóságos tartalmára vonatkozó. Az udvari művészet szorosabban vett fogalma nem használható minden további megfontolás nélkül a 13. század közepe előtt, amikor „város és udvar kölcsönhatását" tételezi fel (Warnke, M. : Hofkünstler. Zur Vorgeschichte des modernen Künstlers. Köln 1985, 10 skk.). Más kérdés az uralkodó személyéhez, méltóságához és kíséretéhez tartozó reprezentáció tárgyi kellékeiről való gondoskodás, illetve a székhelyek és kincsek hagyományozása, amelynek az udvari kápolna lehetett fontos intézménye. Mindezek a tényezők felvetik azt a kérdést, hol készültek a királyi művészet alkotásai: Esztergom esetében mind az érseki székhely, mind a királyi város (ez utóbI. 44. kép. Esztergom, vár, a középkori királyi, majd érseki palota déli végének 1938-ig feltárt részei, alaprajz a kápolna és az ún. Szent István-terem szintjén