Mikó Árpád szerk.: Pannonia Regia, Művészet a Dunántúlon 1000-1541 (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2006/4)

KATALÓGUS - I. ROMÁNKORI KŐFARAGVANYOK - A székesfehérvári szarkofág és köre (T. S.)

alak. E köveken a fogrovat önmaga alkot záró tagot. A második domborműves oldal hiánya mindenütt elfaragással magyarázható. A töredékek formátumuk, nagy számuk, eltéréseik és díszitésmódjuk alapján a bazilika 12. századi újjáépítéséhez tartozó pillérek fejezeteiből származtathatók. Következésképp az újjáépítés korai szakaszában készülhettek. Különböző stílusjegyek, így elsősorban az állatpár sörényének és szárnyának másutt leveleken is feltűnő tagolásmódja, valamint a fogrovat alapján leletek egész serege fűzhető hozzájuk, pl. féloszlopfő összefont nyakú sárkányokkal (Dercsényi 1943a, 38. kép), vadkanos fríztöredék (uo. 64. kép) és társai (vö. Dercsényi 1972, 41. kép), továbbá kisebb-nagyobb fülkeívek töredékei és összes tartozékaik (vö. 1-44.). T. S. Henszlmann 1864, 136-138; Czobor B. : A székesfehérvári ásatások. Forster 1900, 21, 24; Gerevich T. 1938, 148; Dercsényi 1943a, 4, 88-89. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 55.1596. AR 8-9 (1968) 182), amely a többinél alacsonyabb, egyező rendszerű díszt mutat, de csak egyik oldalán. Itt a levéldísz melletti lepusztult domborulat alapján feltételezhető alakos ábrázolás. Két másikon (Dercsényi 1943a, 35-36. kép) eltérő növényi dísz mellett szélen, illetve sarkon jelenik meg állatábrázolás : nyulat elragadó sas töredéke ott, függőleges helyzetű szörnypár itt. A szörnypáros kompozíciót fent rozettás díszű, fogrovatos támasztású párkányféle zárja. Két újabb, közöletlen leleten, amelyeknek egyike szintén csak egy oldalán domborműves, növényi dísz nincs, csak szárnyas, macskafejű démon, illetve állatpár között fejjel lefelé lógó, a sarkon túl pedig álló ember-