Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

SZÉKELY BERTALAN: AZ ALAPELVEK KERESÉSÉRŐL ÁLTALÁBAN, A MENNYEZETRŐL

JEGYZETEK Egy lap a mennyezet-elmélethez (MTAK Kézirattár, Ms 5008/58. fol. 15v.) 1 A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattárában az Ms 5008/78-as számú anyagban a 121-134. foliókon található, német nyelvű, összefüggő szöveg, amelynek címe a 122. fólión: „Allgemeines über Suchen der Grundsätze, über Plafond", s amelyet 1899. szeptemberében és októberében írt Székely. A 12l-es fólión egy Székely által készített, magyar nyelvű tartalomjegyzék található, amely az általa utólag összeállított menynyezet-elmélet egész beosztását mutatja. Az egyes fejezetcímek mellett megadta a lapok sorszámát, mint oldalszámot, és ez alapján láttuk el az itt közölt magyar fordítást fejezetcímekkel. A magyar fordításba értelemszerűen beillesztett kötőszavakat és kisebb betoldásokat szögletes zárójelbe tettük. A tartalomjegyzékben - a fejezetcímek után - még négy különböző jelöléssel ellátott, kiegészítő anyagokat, illetve jeleket is feltüntetett Székely, melyek azonban olyan lapokra vonatkoznak, amelyek ebből az egységes anyagból hiányoznak, s amelyek témája egyrészt a „dispositio" (lx, 2x, 3x, 4x, 5x, 6x), „A 10 Piafond kritikája" (°I, °I1, °III, °IV, °V, °VI.\ másrészt téma nélkül csupán erősebb tollal írt számokról van szó. Az ezen jelekkel ellátott lapok némelyike szétszórva, vagy nagyobb egységben megtalálható az MS 5008/78-as és Ms 5008/58-as anyagban. Jelen publikációval csupán a mennyezet-elmélet legösszefüggőbb megfogalmazásának közlésére vállalkoztunk, azonban illusztrációként mellékelünk néhány lapot más helyekről is. J A „menettel bíró" kifejezést Székely használja egy helyütt a „Zug" magyarításaként, jóllehet általában a német szó fordul elő magyar nyelven írt szövegeiben is. Jelen fordításban „menettel bírás"-nak vagy „vonulatának, „vonulat-szerű"-nek fordítottuk, a szó jelentése azonban csak körülírással adható meg. A kompozícióban valamely uralkodó irány adja a „Zug"-ot, amely egyaránt lehet a tömegek, a formák, a foltok, a fény vagy a szín „Zug"-ja. „Zug" nélkül a „dolog kis foltokra esik szét" - mondja Székely, vagyis egyes színárnyalatok, plasztikus minőségek, fényerősségek, etc. összefüggéséről van szó, amely a kép organikus egységéhez járul hozzá. Székely a szót kapcsolatot létrehozó ismétlésként is értelmezi. 1 A mennyezetelmélethez 1899. augusztusában készült feljegyzéseiben írja: „A formátum az architektúrától függ. A távolság szintén az architektúrától, ennek megfelelően alakul a figurák nagysága. A szüzsét az épület rendeltetése adja. A világítást az architektúra határozza meg vagy szabadon megadható. Hány nézőpontból kell a mennyezet nézhető legyen - ez az architektúra által adott." Kis rajzokon szemlélteti a tengely kérdését, az egy, a kettő, a három és a négy különböző oldalról nézhető mennyezeteket, majd összegezi: „Ezek a kompozíció feltételei." (Ms 5008/58. fol. 3.) 4 Székely által a kéziratban használt kifejezés: „Gruppengráthe". A „(hal)szálka", „halszálka minta", „a bőrredő széle" vagy „borostás" jelentésű német „Gräte" szó értelmét szintén csupán a Székely-kéziratokban való egyéb előfordulásai nyomán lehet körülírni. A szót Székely a forma plasztikus összefüggései, a foltokból felépülő kompozíció kapcsán használja. Az egész kompozíciónak, vagy egy kisebb, de egészként felfogott egységnek a fény, az árnyék és a középárnyalatok segítségével, konkáv és konvex terekből, pozitív és negatív formákból kialakított plasztikus „vázáról", „mintázatáról" van szó. 5 A következő bekezdéstől kezdve a „Csók" szüzséje részig a szöveget az eredeti kéziratban Székely utólag áthúzta. Fordította: Kiséry András, sajtó alá rendezte: Szőke Annamária