Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)
RÉVÉSZ Emese: SZÉKELY BERTALAN KULTUSZA
ják hagyományait. Benkhard Ágost, a Képzőművészeti Főiskola rektora a művész, tudós, filozófus és a „nagy tanítómester" Székelyre emlékezve, úgy véli a főiskola az utóbbi hagyatékának letéteményese. 1,1 Nádler Róbert pedig mint az „összes magyar rajztanárok nagymesterét" idézi meg Székely Bertalant. 112 A beszédeket lezáró „áldozó aktusként" végül a különféle intézmények képviselői megkoszorúzzák Székely mellszobrát. „ÉLŐ EMLÉKEZETÜNK HÁLÁJÁT KŐBE FARAGVA..." A jubileumi ünnepségekhez hagyományosan kötődnek maradandó tárgyi emlékek, albumok, díszkiadások, emléktárgyak. Ahogy 1910/191 l-ben, úgy most is, a pártoló intézmények az elhangzott beszédeket, méltató írásokat különszámokba gyűjtve nyújtják át az olvasónak. A Képzőművészeti Főiskola 1935-1936. évi évkönyvében szentel nagy teret az ünnepségek részletes bemutatásának, mellékelve Varga Nándor Lajos fametszetű Székely-arcképét. Az előbbinél maradandóbb, ugyanakkor a szoborműnél olcsóbb és közvetlenebb a jubileumi emlékérem készítése. Költségei nem igényelnek feltétlenül hivatalos megrendelőt, a művész gyakran saját elhatározásából, személyes kegyeletből vagy üzleti megfontolásból készíti. A legkorábbi ismert Székely-emlékplakett 1911-12 körül, gyaníthatóan az emlékkiállítás alkalmából jött létre. Alkotója, Kis József szobrász, Székely Bertalan babérágakkal koszorúzott mellképét eleveníti meg bronz domborművén. 1 " Az 1935-ös centenáriumi évhez két emlékérem kötődik. Beck Ö. Fülöp kétoldalas érme előlapján a mester profilképe jelenik meg, hátoldalán allegorikus nőalak, kezében ecsettel, palettával, lábánál - a tudós művészre utalva - könyvekkel. 134 Madarassy Waltertől ismert a másik jubileumi Székely-érem. Madarassy több alkalmi művészérmet is készített, 1933-ban a Lötz-, 1946-ban a Benczúr-évfordulóra. 135 A kétoldalas Székely-érem az előzőekhez hasonlóan, arcképet allegóriával párosít. Előlapján Székely profilképe, hátlapja - talán az eszményeket elérni igyekvőt jelképező magasba nyújtózó ifjút mutat. 136 A Székely-centenárium évében a Képzőművészeti Főiskola a műcsarnoki emlékünnepség fő szervezője, „de egyben azon meggondolástól is vezettetve, hogy a nagy halottja példaadó emlékezetének ébrentartását megfelelő emlékmű és alapítvány szolgáltatna a legjobban", pályázatot ír ki egy Székely-emlékszoborra, és alapítványt tesz egy évente kiadandó Székely kompozíciós díj kiosztására. 137 Mindkét kezdeményezés helyi hatókörű, a pályázatok a főiskola hallgatói közt kerülnek kiírásra. Mind az emlékjel állítása, mind a közösség érdekeit szolgáló alapítvány létrehozása kultikus gesztus, ugyanakkor az intézmény tanulóit is inspirálva növeli a főiskola jó hírét: „Élő emlékezetünk háláját kőbe faragva hirdetjük utódainknak. A Főiskola területén, az Epreskertben állítjuk fel szobor képmását. Fehéren izzó lelkének fényét őrizzük, amikor eszménye emlékére évente kompositio versenyt rendezünk hallgatóink között születési évfordulójára, gazdagon jutalmazva a győztest." 18 Az emlékszobor állításának gondolatát 1935 szeptemberének egyik rektori ülésén Pilch Dezső és Sidlő Ferenc veti fel, mondván, hogy „az Epreskertben, ahol amúgy is alig van már szobor a Stróbl-féle hagyaték elvitele óta, állíttassék fel Székely Bertalan kőből faragott szobra." 139 Javasolják, hogy a VKM anyagi fedezetével a szobrászati osztályok közt hirdessék meg a pályázatot. A kultuszminiszter december hó 12-i 13.912/ 1935.Ili.sz. leiratában támogatja egy Székely-fejszobor állítását, költségeihez 1000 pengővel hozzájárul. 140 A részletes pályázati feltételeket a szobrászati albizottság dolgozza ki. Az eredményhirdetésre a következő év májusában kerül sor: a 250 pengős díjat és a kivitellel való megbízást Osváth Imre V. éves szobrászhallgató nyeri el. 141 Mielőtt a gyulafirátóti márványból készült fej szobor az Epreskertben, a II. számú festészeti Mesteriskola közelében felállításra került volna, bemutatják a főiskola 1937. évi jubileumi kiállításán. 142 A következő években több hasonló emlékállítási akció eredményeként újabb művészszobrokkal gyarapszik az epreskerti nemzeti művészpantheon és az Andrássy úti főépület. 14í A Székely Bertalan-díj alapításának ötlete hivatalosan első ízben 1935 októberében vetődik fel a főiskola rektori ülésén. 144 Decemberre megérkezik a kezdeményezés minisztériumi támogatása, mely a Székely Bertalan centenáris ünnepély alkalmából a „főiskola tehetségesebb növendékeinek díjazására Székely Bertalan díjat alapít évi 300,- Pengővel". A díj „évente május 8-án, Székely Bertalan születési évfordulóján adatnék ki egy figurális kompozícióra a Főiskola művésztanárainak odaítélése alapján. A kompozíciók nem vázlat, hanem kidolgozott képterv formájában adandók be" 145 . Az első, Szent Család képterv-pályázat eredményhirdetésére 1936 májusában kerül sor. A 300 pengős pályadíj nyertese Szalay Lajos, Benkhard Ágost IV. éves növendéke. 148 Az 1937. évi díj tárgya: falképterv a főiskola könyvtári olvasótermének hátsó falára, mely a Festőművészet allegorikus vagy naturalisztikus ábrázolása. 14 ' Az 1938. évi pályázat az Epreskerti II. pavilon lépcsőházának falképére szól. 148 Az 1939 és 1940 közötti, kétszer kiírt pályázat tárgya: falképterv az Andrássy úti főépület dísztermi rektori emelvényének hátterébe, mely Széchenyi István életét és működését mutatja be. 149 Az 1941-ben a kiírt témát történelmi ikonográfiái előadások is megelőzik: Arany János költői műve nyomán Szt. László király életének egy mozzanata. 130 Az 1943. évi Székely-díj tárgya ismét az Árpád-házi királyokhoz nyúlik vissza: IV. Béla felépíti Buda várát. 131 1944-ben a Székely-díj összegét a minisztérium felemeli, ez lehetővé teszi a pályázat kibővítését. Külön festészeti és külön grafikai pályázat kerül kiírásra. 132 Az 1944. évi grafikai díj témája: „Gróf Széchenyi István látogatásának megörökítése Canova műtermében (1818), ahol az első magyar szobrász, Ferenczy István, éppen Csokonai Vitéz Mihály szobrát mintázza." 113 A festészeti díj tárgya: „1000 év óta áll a viharban a magyar." 154