Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)
RÉVÉSZ Emese: SZÉKELY BERTALAN KULTUSZA
1935 - „SZELLEMIDÉZÉS" A kultusz ébrentartására és gazdagítására Székely Bertalan születésének 100. évfordulója nyújt újra alkalmat. A centenáris ünnepségek több időpontban és helyszínen zajlanak, eltérve a májusi születésnaptól és igazodva az országos Liszt-év és a főiskola Keleti Gusztáv-évforduló rendezvényeihez, az év második felében. Az ünnepségsorozat a szadai emlékünnepéllyel veszi kezdetét. Novemberben a Magyar Tudományos Akadémia tart emlékülést Székely tiszteletére. A központi megemlékezésre decemberben a Műcsarnokban, a Székely Bertalan emlékkiállítás helyszínén kerül sor. A Képzőművészeti Főiskola és a Magyar Rajztanárok Egyesülete itt közösen ünnepel. Maradandónak a Képzőművészeti Főiskola által meghirdetett Székely Bertalan szoborpályázat, a Székely-díj megalapítása, és néhány, az évfordulóhoz kötődő emlékérem megalkotása bizonyul. A jeles év Szadán ismét feléleszti a nagy halott emlékét." 2 A szadai sír szeptemberi koszorúzásán képviselteti magát a Képzőművészeti Főiskola, a Képzőművészeti Társulat, a Magyar Rajztanárok Egyesülete, beszédet mond a helyi lelkész és a szadai bíró is, és résztvevőként természetesen ott vannak „az egyszerű falusiak, kik szellemi nagyságát megérteni nem tudták, de emberi jóságát szeretettel szívükbe zárták"" 3 . A megemlékezés báró Vécsey János szolgabíró otthonában folyatódik, ahol a helyi jelesek megalakítják a Székely Bertalan Emlékbizottságot. 114 Céljuk az elhagyott műterem ereklyemúzeummá alakítása, a mester műveinek, emléktárgyainak összegyűjtése. Az elhatározást tett nem követi. Szadán az emlékmúzeum csak két évtized múltán nyílik meg. Csírájában azonban már ekkor megjelenik egy állandóan gyarapítható kultikus hely igénye. A Magyar Tudományos Akadémia november 25-én megrendezett ünnepi ülésén Petrovics Elek, a Szépművészeti Múzeum nyugalmazott főigazgatója olvassa fel értekezését Székely Bertalanról. Egyfajta elégtétel ez Székelynek, aki noha „művészetének filozófiai és technikai kérdéseiről többet gondolkodott és írt, mint művésztársai együttvéve és teljes mértékben megvolt benne a tudósnak az a lelki kényszere, hogy gondolkodásának eredményeit rendszerbe foglalja" 115 , a Magyar Tudományos Akadémiának tagja nem volt, és a magyar tudományos élet részéről életében soha, semmilyen elismerésben nem részesült. Petrovics Székely jellemrajzának meghatározó, egész művészi életművét befolyásoló vonásának épp a művészi alkotáshoz elengedhetetlen intuíció és az azt kordában tartó ráció folytonos konfliktusát véli: „A küzdelem forrása Székely lelki alkatának sajátos dualizmusa, egyfelől a spontán alkotásra való nagy hivatottságnak, másfelől az intellektualizmus túlságainak, az elmélet és a rendszer szenvedélyig fokozott kultuszának kettőssége." 116 Ezzel az értelem és érzelem, ösztön és ráció tragikus harcában felvázolja az életmű értelmezésének egyik kulcsát. 117 A tudós Székely alakjának megkérdőjelezéséhez vagy mitizálódásához nagyban hozzájárulnak a kiadatlan jegyzetei, naplói körüli bizonytalanságok. Székely írásos hagyatékának gondozója, örököse, egykori titkára Lándor Tivadar, aki a mester halála után megnehezíti a kéziratokhoz való hozzáférést. 118 Omaga publikációiban hozzájárul az „apostoli iratok" misztifikációjához."" így törvényszerű a legendaképződés megindulása a jegyzetek mennyiségéről, jelentőségéről és tudományos súlyáról. Kialakul a Leonardo-hasonlat, mely számos meggyőző párhuzamot mutat fel a reneszánsz mester és a hazai festészet klasszikusa között. 120 A jegyzetfüzetek közül csupán az 1915-ben közgyűjteménybe került Ifjúkori napló ismert a kortársak előtt. Bár a kéziratos anyag nyilvánosságra hozataláért többen szót emelnek 121 , megszerzéséért pedig igen sokat tesz Petrovics Elek 122 , Székely Bertalan kéziratos hagyatékának ügyét csak a következő, 1955-ös Székely-évforduló lendíti majd előre. Székely az emlékezetes 191 l-es emlékkiállítással visszavonhatatlanul bevonult nemzeti művészetünk klasszikusai közé. 123 A tárlaton bemutatott sok száz vázlat, skicc, nagyban hozzájárul a modern Székelyről alkotott képhez. 124 A két háború közötti méltatások nagyrészt az olajvázlatokban megnyilvánuló „impreszszionisztikus" Székelyt emelik ki. 125 Történeti képei is új megvilágításba kerülnek 1932-ben, a Magyar Nemzeti Múzeumban megnyíló Ernst-gyűjtemény vázlatai révén. 120 A centenáris év méltató beszédei, az elemző írások és hódoló ünnepségek is végső soron mind az életmű maradandó „csodáinak", a műveknek szólnak. A megemlékezés legméltóbb módja mindenkor a magasztalt személy alkotásainak bemutatása. A Képzőművészeti Társulat, mely - ahogy ezt megelőzően, úgy most is - nem a Székely-ünnepségek fő gondozója, kegyeletét a Székely-emlékkiállítás műcsarnoki megnyitásával rója le. 12. Az anyag összeállítója, a tárlat rendezője Csánky Dénes, a Szépművészeti Múzeum igazgatója. A mindössze kétteremnyi, alig nyolcvan művet magába foglaló anyag a téli társulati kiállítás keretében kerül bemutatásra. A jól válogatott, jeles magángyűjtemények remekeit felvonultató tárlat egyetlen kultikus gesztusa, hogy a művek sorát Stróbl Alajos Székely mellszobra nyitja meg. A műcsarnoki kiállításra egy hónappal, decemberben, a Szépművészeti Múzeum Grafikai Osztálya Székely rajzainak bemutatásával emlékezik meg a művészről. 128 A leginkább érintett Képzőművészeti Főiskola, a Magyar Rajztanárok Egyesülete bevonásával, az emlékkiállításhoz hangolva csaknem az utolsó pillanatban, december 12-én tartja meg emlékünnepségét a Műcsarnokban. 120 A mester feldíszített mellszobra, körben a falakon művei, az egymást követő méltató beszédek mind ugyanazt szolgálják: példaadó személyiségének, művészetének és az általa megtestesített eszmények megidézését: „A nagy mester nemes gondolkozó fejének mása babérfák közül, legkiválóbb alkotásai pedig a falakról tekintenek le ránk. Ez okozta talán azt a mindnyájunkat összekapcsoló titokzatos érzést, hogy az ő szelleme valóban köztünk van" - írja a Rajzoktatás tudósítója. 130 A beszédek a kialakult Székely-képhez nem tesznek hozzá lényegi elemet, csak megszilárdít-
