Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)
RÉVÉSZ Emese: SZÉKELY BERTALAN KULTUSZA
86. Stróbl Alajos mintázza a művész mellszobrát, 1908 / Alajos Stróbl modelliert die Büste des Künstlers, 1908 vendő nemzeti képcsarnokba szánt szoborművet, köztük Székely Bertalan márvány mellszobrát. A néhány év múlva a szegedi Dóm tér árkádsorában felállított szobrok közt 15 Stróbl-mű van. Székely kultúránk és művészetünk jelesei körében kap helyet. Kívüle Lötz Károly, Munkácsy Mihály és Szinyei Merse Pál képviselik a magyar festőművészetet. Az 1930-as években Székely tagja lesz a székesíehérvári Bory-vár művészpantheonjának is. Bory Jenő, szobrász, a székesfehérvári Bory-vár építtetője több szálon is kötődött Székely Bertalanhoz, valamint a Képzőművészeti Főiskolához. A Mintarajziskolán Székely, a szobrászati Mesteriskolán Stróbl Alajos tanítványa. Bory Jenő 1911 és 1946 között maga is a főiskolán a szobrászat rendes tanára. Felesége, Boryné Komócsin Ilona, 1903 és 1907 között látogatja Székely kompozíciós stúdiumait. 102 Bory Jenő 1923-ban kezdi meg különös betonvárának építését. A vár műtárgyainak legkorábbi, 1935-ben megjelent katalógusában, Szinyei Merse Pál és Karlovszky Bertalan mellszobra mellett már szerepel a Stróbl-féle Székely-szobor. 101 Mai, kialakult állapotában a vár első teraszának falába vágott árkádok alatt kapott helyet a művészgaléria. A középső árkád alatt Munkácsy Mihály egész alakos szobra jelenik meg, oldalain két-két árkádban további magyar művészek mell- és fej szobraival. 104 Szemben az epreskerti intézményi vagy a szegedi nemzeti pantheonnal, a székesfehérvári - hasonlóan Stróbl eredeti müvészgalériájához - „magánpantheon", ahol személyes kötődések, élmények, művészi hatások a megjelenés feltételei. Bory Jenő szoborállítása a tanítványi kettős tisztelet kifejezése mesterei iránt. A fehérvári Székely-szobor, amennyire az töredékes állapotából megállapítható, nem az 1908-ban készült szobor változata. A felszegett fejű, dacos arckép mellett létezett egy másik, mely a maga elé tekintő, kontempláló Székely vonásait ragadta meg. 10 " 1 A mintázás pillanatát ezúttal is dokumentálja egy fotó, mely eredetileg Nagy Sándor 1910-ben, Székely halálára megjelent cikkének illusztrációja.'* A kép felirata azt is elárulja, hogy a mű a festőbarát halotti maszkja után készült. Stróbl Alajos hagyatékából több neves művésztársának halotti maszkja ismert. 107 A halott arcáról készített gipszmaszk önmagában mágikus gesztus. 108 A halotti maszk a későbbi kultuszok egyik kiemelt kegytárgya lehet. A két évvel korábbi verziótól eltérően az 1910-ben készült szobron a festő ecsetet tartó keze is feltűnik. 100 Szemben a régebbi, a külvilág felé reprezentáló beállítással, most hangsúlyosabbá válik a kontemplativ, alkotói folyamat érzékeltetése. Stróbl 1910 késő nyarán meglátogatja a haldokló Székelyt. A személyes kötődés tanúbizonyságaként a nagybeteg festőművészről készít egy tollvázlatot, mely a szoborhoz hasonlóan, egy mindinkább tisztán spirituális festő-filozófus vonásait örökíti meg. 110 Stróbl két, időben egymáshoz viszonylag közel eső, képmásának sikerült megörökítenie az ösztön és a ráció emberét, a művészt és a bölcselöt, érzékeltetnie a Székely-életmű zavarba ejtő kettősségét, és ezzel megragadnia feszültségének egyik kulcsát." 1
