Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)
RÉVÉSZ Emese: SZÉKELY BERTALAN KULTUSZA
követi a kurrens művészi divatokat. Aki pedig magányba vonul, azt egyedül hagyják. Elszigetelődik szakmától és közönségtől. Inkább az érzelemhez, mint az értelemhez szóló, igényes művészete visszhangtalan marad. Az életpálya szuggesztív rajza a magyar művészsors paradigmájává tágul. Schauschek tanulmánya utolsó szakaszában Székelyt már leplezetlenül szakrális, apostoli szerepkörben tünteti fel: „Babérkoszorút érdemeltél volna, de mindig töviskoronát kellett viselned" 8 '. Mártíriuma erőt adó, inspiráló a vele közösséget vállaló kevesek, a nagysága előtt fejet hajló rajztanár-tanítványok számára: „Tanítványait nem bírja együtt tartani; a kritika első szavára megtagadják háromszor a mestert. Ecettel és epével bőven kínálják. Hallja a 'Feszítsd meg 1 kiáltásokat s látva, hogy gyalázzák meg 'az erényt, az észt', elvonul ő is, mint a 'hajdankor prófétái, remeteházba'." 82 A mártír-szent müvészszerep vagy egy alkotócsoport művészi törekvéseit, tágabban világnézetét, megtestesítő vezér előtti hódolat szakrális jelképi nyelvvel való kifejezése a korszak modern művészetében gyakori. 85 A kortársak szakralizált vagy szentek szekuralizált ábrázolásának alapja a művész társadalmi szerepének megváltozása: elidegenedettsége, kitaszítottsága az egyik oldalon, glorifikációja sorstársai által a másikon. Székely kortársi értékelésének sajátos kettősségét mutatja, hogy bár „akadémikus művész", mégis a modern művész századfordulós szerepében jelenítik meg. „DICSŐÜLT NAGYJAINK ÉGI KARÁBAN" A közösség nagyjai iránti tiszteletét legméltóbban példaképe arcvonásainak megörökítésével fejezheti ki, szerényebb formában arcképfestménnyel, a kiválasztottak esetében emlékmű állításával. 84 Utóbbira képzőművészetünk kiválóságai esetében ritkán került sor. Egy szerényebb és közvetlenebb szobrászati műfaj, mellszobor készítése vált elterjedt hódolati gesztussá, mely szükség esetén helyettesítette az alkotó személyéi, halála után pedig megidézte azt. 8 ' Székely Bertalan életében nem készült róla hivatalos megrendelésre portréfestmény vagy szobor. Mellszobrát baráti gesztusként, egyfajta „barátságképként" Stróbl Alajos mintázza meg 1908 körül. Ennek változatai és másolatai szolgának később a közösségi ünnepségeken kultuszszoborként. Stróbl Alajos, akinek az arcképszobrászat legkiemelkedőbb műfaja, már az 1880-as években egy sor képzőművész képmását készíti el. 88 Miután a Mintarajziskola szobrásztanára, majd a szobrászati Mesteriskola igazgatója lesz, közeli kapcsolatba kerül a nála húsz évvel idősebb Székely Bertalannal. A mesterről készített első szobra zárt, klasszikusan kiegyensúlyozott kompozíció, mely egy felszegett fejű, előre tekintő, magabiztos férfit örökít meg. A mű élet után készült, amit a Székely család birtokában lévő két fénykép bizonyít. Ezek két fázisban mutatják a műteremablak ellenfényében ülő ősz mestert, szemközt vele pedig a fejszobrát mintázó Strőblt. A fotók egyike Stróbl által Székelynek ajánlott és 1908-ra datált. A szobor, önarcképe után, Székely egyik legismertebb ábrázolása. Stróbl több példányban és különféle anyagban mintázta meg. 1927-es hagyatéki kiállításának katalógusa egy márvány- és két gipszváltozatot említ. 87 Szuchy Tibor, a szobrász első monográfusa, 1941-ben összeállított oeuvre-katalógusa a Székely-szobor három, 1908-ban készült, változatáról (két márvány, egy mészkő) tud. 88 Közülük az egyik, a mészkőváltozat, ekkor az Epreskertben áll. Az 1935-ös jubileumi Székely-kiállítás katalógusában megjelenik egy további, a Képzőművészeti Főiskola tulajdonában álló portrészobor is. 8 " Ma az egykor Székely Árpád, azt megelőzően talán Székely Bertalan, tulajdonában volt egyik gipszváltozat a Székely-örökösök birtokában van. A szadai Emlékmúzeum gipsz mellszobra szintén a Székely családtól származik. 00 A márvány Székely-szobor jelenleg a szegedi Nemzeti Pantheon része. 01 Egy töredékes mészkőlej a székesfehérvári Bory-vár művészpanlheonjában áll. 02 Közgyűjteményben ma csupán egy töredékes Székely-fejszobor található. 01 ' A Stróbl Alajos által készített képmásszobor replikái tehát összetett feladatkört látnak el. A család birtokában az imagines maiorum kultikus szerepkörében jelennek meg. A múzeumokban és emlékünnepségeken a közösségi „istentisztelet" oltárszobrai, a műveiben és eszméiben halhatatlan géniusz megtestesülései. A művész- és nemzeti pantheonokban egy tágabb hitrendszer szentjeinek körébe lépve a példaadó kiválasztottak között a közösségi, nemzeti önreprezentáció eszközévé magasztosulnak. A „pantheonizáció" a művész minden eddiginél szélesebb körű elismerésének bizonyítéka. Marastom József korai grafikai művészképmás-galériájában Székely még nem kaphatott helyet. 04 Az 1880-as években a fellendülő nemzeti pantheon gondolattal 0 ' együtt a művésztársadalom önreprezentációját szolgáló művészgaléria tervek is megszaporodnak. A Stróbl Alajos által elkészített Lotz-mellszobor a Képzőművészeti Társulat által a Műcsarnok folyosóira szánt művészgaléria része lesz. 0 " A nemzeti művészet templomában, a Nemzeti Múzeumban Zichy és Munkácsy termeiben kiemelt helyet kapnak az alkotók mellszobrai. 0, Stróbl képmásszobrai jórészét egy tervezett nemzeti pantheonba szánta. 08 A művésztársak szobrai ideiglenesen az Epreskertben kerülnek felállításra, ahol az 1880-as évek végétől Stróbl irányításával kezdik meg a szobrászati Mesteriskola építését és kertjének rendezését. 00 Az Epreskert ideális helynek bizonyul egy nemzeti művészpantheon kialakítására. Az évtizedek folyamán, nélkülözve ugyan minden koncepciót, számtalan, művészi életünk nagyjait megörökítő mester- és tanítványi munka gyarapítja az epreskerti művészgalériát. Stróbl Székely-szobrának egy vagy több példánya évekig a kert árnyas fái alatt áll. 100 Székely „pantheonizációjának" utolsó, legnemesebb fejezete 1930-ban veszi kezdetét. Ezév őszén avatják fel ünnepélyesen az egy évszázad után végre megvalósult Nemzeti Pantheont Szegeden. 10 ' Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, az ügy egyik fő elkötelezettje, még Stróbl hagyatéki kiállításán megvásárol több, egykor a szobrász által is a jö-
