Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

HESSKY Orsolya: SZÉKELY BERTALAN MEG NEM VALÓSULT FRESKÓ VÁZLATAI

sza volt, István királynak ezer éve alapított soknemzetiségű állama az uralkodó ideológia példaképéül szolgált.

27 Az épület festészeti díszítésének másik témaköre Árpád és a honfoglalás. Említettük, hogy a pogány magyarok ábrázolásai már a negyvenes évektől ismertek voltak, de Árpád kultusza elsősorban a millenniumi ünnepségek nyomán került a középpontba.

28 A hatvanas évektől a Függetlenségi Párt komolyabb jelenlététől vált ez a kultusz elterjedtebbé, hiszen az ellenzékben lévő Függetlenségi Párt Árpádban és a honfoglaló magyarokban látta a nacionalista és nemzetiségellenes állameszményének megtestesítőjét. A millenniumi ünnepségek ideológiai programjainak alakulásában az egyik legfontosabb mozzanat azonban az, hogy a vezető rétegek - ki-ki a maga félelmének okán" - összefogást kezdeményeztek. így az ünnepségsorozat mind a kezdeményező ellenzék, mind a kormánypártiak támogatását élvezte.

30 A képviselőházban Apponyi Albert javaslatára felfüggesztették a vitákat, s a két különböző kultusz - Szent Istváné és Árpádé - erre az időszakra egymással összefonódva jelent meg. Jóllehet az ünnepségek után a nézetkülönbségek újra fellángoltak, s az 80. Székely Bertalan: Vázlatok a Halászbástya freskóihoz. I Skizzen zu den Fresken der Fischerbastei. 81. Székely Bertalan: Vázlatok a Halászbástya freskóihoz- I Skizzen zu den Fresken der Fischerbastei. időszakos egyetértésnek nyoma sem maradt, mégis ennek a jelenségnek egyik késői megfogalmazása a Halászbástya programja. A millenniumi ünnepségek kapcsán nem csupán az elmúlt évezred államiságát - azaz Szent István tettét - dicsőítették, hanem Árpád bevonásával a honfoglalást is, amelynek a beköszöntő új évezred frissítő tartalmat is kölcsönzött: az ünnepségsorozat mintegy a „második honalapítás" rituáléja is.

31 Székelynek nyilván csak ezt az alapgondolatot vázolták programadói, s kibontását rábízták. Itt elérkeztünk Székely konkrét műveinek s az azokat megelőző terveknek az ismertetéséhez. A festő vázlatkönyvében'

2 található tervezetek mellett, amelyekre még visszatérünk, készültek kisméretű temperavázlatok, valamint nagyobb, szintén temperával festett tervek, amelyek a kiállításon is szerepelnek. Az L alakú épület hosszabbik szárának egyik oldalán három egymást követő freskón a honfoglalás jelenetei (rendszerint 1-2-3 vagy A-B-C jellel megjelölve), majd befordulva ismét két honfoglalás-témájú ábrázolás (4-5 vagy D-E) következik. Az L alak rövidebb szárának íves lezárásában a vérszerződés (6 vagy F), itt megfordulva a szembenlévő falon Szent Istvánhoz kapcsolódó ábrázolások kezdődnek; itt kettő (7-8 vagy G-H), a hoszszabbik száron pedig a kiinduláshoz visszatérve ismét három (9-10-11 illetve I-K-L) freskó helyezkedett volna el. A vázlatkönyvben nem időrendben követik egymást a tervezetek. A legtöbb elképzelést 1903-ban vetette papírra a művész, a legkorábbi bejegyzés azonban 1901-ből származik." Ez több szempontból is tanulságos, mivel számos, a művész által eszközölt áthúzás van rajta, amely a program állandó alakulásáról tanúskodik. Az L alak hosszabbik szárának 3-3 képe

34 változatlan, a 2-2 rövidebb oldalon azonban több változat is szerepel." A honfoglalás első tervei között szerepel a Jön az ellenség" címet viselő ábrázolás, amellyel kapcsolatban Székely ezt a megjegyzést teszi ugyanabban az évben júniusban: „A St István koronázása után jön rögtön a halála - de uralkodásának fő képe kellene