Nagy Ildikó szerk.: Székely Bertalan kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1999/2)

HESSKY Orsolya: SZÉKELY BERTALAN MEG NEM VALÓSULT FRESKÓ VÁZLATAI

Mindenképpen feltűnő a nagy kartonok és a kisebb vázlatok közötti - nem kompozicionális - különbség. Igaz, az előbbieket a festő kiegészítette azokkal az or­namentális motívumokkal, amelyek eredeti helyükön is díszítették volna a falképeket, s amelyeknek köszön­hetően az egész ciklus fokozottan dekoratív jelleget kapott. Ez az ornamentika, melyet Székely már a Má­tyás-templom falképein is kidolgozott, a nagy karto­nok hátteréül szolgál, szinte szőnyegszerűen takarja be az ezáltal síkká minősített hátteret. Mellette alul és felül sormintaként stilizált függöny, illetve címerrajzok je­lennek meg. Különösen a húzott függöny-motívumnak köszönhetően ezek a művek színpadi hatásúak, s raj­tuk az alakok bábok. A stilizáló szándék azonban a be­mutatott kisméretű vázlatokon is egyértelműen tetten érhető. A háttér szinte minden vázlaton egyszínű s a csupán jelzés erejéig megjelenő erdőrészletek kör­vonalai is ugyanazt a tendenciát erősítik. Székelynek a dekorativitásra irányuló törekvései - kifejezett linea­ritása - a szecessziót idézi, illetve párhuzamos vele. Ez a dekorativitás nem nevezhető szecessziósnak, mivel nem a szecesszió ahistorikus beállítottsága vezérli, sok­kal inkább egy - már említett - magyarnak nevezett művészet formavilágának megalkotására törekszik. Nála ez szorosan összekapcsolódik egyrészt - objektív adottságként - a falfelületekkel, másrészt a magyar történelemmel. Egészen más a helyzet a kisebb vázlatokkal, amelye­ket Székely rendszerint egy-egy festői probléma meg­oldásának szentel. így a már említett éjszakai jelenetet, de a vágtató lovak vagy a nőrablás jelenetét is említhet­jük. Érdekesség, hogy az utolsó képpel kapcsolatban a festő a X. vázlatkönyvben 21 egy oldalon hat apró ce­ruzavázlaton próbálta megtalálni a kompozíció megfe­lelő elrendezését. Itt felismerhetjük a tépelődő mű­vészt, aki nemcsak kifejezésben, de szerkezetben is a legnagyobb tökéletességre törekedett. Ezek a freskóvázlatok végül nem kerültek arra a helyre, ahová szánta őket a művész. Az 1871-ben res­taurált épület helyreállítási munkáit ugyanis újrakezd­ték, s így Székely nem tudott nekilátni a munkának 22 . Később már más monumetális falképtervek forglalkoz­tatták, amelyek a sors keserű iróniájának köszönhető­en szintén nem valósulhattak meg. A HALÁSZBÁSTYA TERVEI A Halászbástyát Schulek Frigyes a Mátyás-templomhoz kapcsolódó épületegyüttesként képzelte el. Egyrészt a Mátyás-templomnak a keleti hegyoldal felőli lezárá­sát oldotta meg vele, másrészt azonban a mű a tervező szándéka szerint a magyar nemzeti gondolat, a hivata­los politikai ideológia képzőművészeti megvalósulása­ként is felfogható. Schulek maga erről az 1894-ben elkészített építési programtervezetben, A budavári jőegyház környékének rendezése és Szent István király em­lékének kérdése című emlékiratában 21 ír. Eszerint a terv célja a hegyoldal védelme, valamint a Várba való gya­logos feljutás megoldása, és külön tárgyalja az esztéti­79. Székely Bertalan: Vázlatok a Halászbástya freskóihoz-1 Skizzen zu den Fresken der Fischerbastei. kai szempontokat is. 24 Az írás legnagyobb részét kitevő téma a Szent István emlékművét 2 " méltóképpen őrző kupolacsarnok, amely egyik oldalán nyitott, árkádsor­ral a szobor felé forduló L-alakú építmény lett volna. Ez a terv nem valósult meg, így Székely freskói sem kaphattak helyet. Mind az építész-tervező, mind a fes­tőművész azonban komolyan foglalkozott a valójában nem nagy épület kifestésének programjával, amely az épület valódi jelentőségét megadta volna. Schulek ezt írja: „A Főtemplom műemléki jelentősége jóval na­gyobb, mint terjedelme, mely sehogysem felel meg a mű nemzeti jelentőségének. Ezt az aránytalanságot némileg kiegyenlíthetjük, vagy legalább is pótolhatjuk a környezet megfelelő rendezésével, vagyis a meglevő eszmekör kiegészítésével. A bővítés és kiegészítés nem történhet másként, mint kultúrtörténetünk kezdő­pontjának, István király korának nyomatékos kifejezé­sével." 211 Nos, István korának „nyomatékos kifejezése" Székely hosszas tervezgetésének, tépelődéseinek, állandó változtatásának következtében a terveken meg­valósul. A szent korona és Szent István kultusza a kor­mányon lévő liberális Szabadelvű Párt hivatalos kultu-

Next

/
Thumbnails
Contents